Az államháztartásért aggódók és a devizahitelesek egyaránt fellélegezhetnek, hiszen jelentősen csökkennek a havi törlesztőrészletek és ugyancsak jól járnak azok a vállalkozások, amelyek termékeik nagy részét külföldről hozzák be Magyarországra, vagyis euróért vásárolnak és forintért adnak el. Rossz helyzetbe kerültek viszont azok a társaságok, amelyek döntően forintért vásárolt, hazai alapanyagból exportra termelnek, s áruik ellenértékét – a legtöbb esetben hosszabb távú, fix árat garantáló szerződés értelmében – euróban kapják meg. Január és április között a magyar külkereskedelmi mérleg ugyan még komoly pozitívummal zárt, de ez elolvadhat az azóta bekövetkezett árfolyamváltozás miatt. Nem véletlen, hogy a külkereskedők aggódnak, s szövetségük azt szeretné elérni, hogy az átváltáskor keletkezett veszteségeket elhatároltan könyvelhessék, nehogy egy negatív mérleg miatt kiszoruljanak a gazdasági pályázatokból. Nem tesz jót az erős forint a mezőgazdaságnak sem, ám az árfolyam alakulásának talán a külföldi vendégeket fogadó magyar hotelek a legnagyobb kárvallottjai. Becslések szerint az ágazat körülbelül tízmilliárd forintot bukhat az idén a forint erősödése miatt. A külföldre látogató magyar turisták ugyanakkor jól járnak, hiszen ma mindent olcsóbban kaphatnak meg, mint mondjuk két hónappal korábban.
Hogy meddig marad még ilyen erős a forint, és hol érhet véget az erősödés, abban megoszlanak a vélemények. Egyes közgazdászok a 230 forintos euróárfolyamot sem tartják kizártnak, mások inkább azt mondják, hogy 235-240 forintos euró környékén állapodik majd meg a piac. Két dologban azonban mindenki egyetért, nevezetesen, hogy a forint erősödése nem egyedi jelenség, hanem a magyar fizetőeszköz együtt mozog a régiós valutákkal, másrészt pedig miután az Európai Központi Bank nyilvánvalóvá tette, hogy nem kívánja tovább növelni az irányadó kamatot, a forint még sokáig megtarthatja jelenlegi árfolyamát.
Vezércikk a 7.,
továbbiak a 13. oldalon
Orbán Viktor: Zelenszkij színpadiasan elutasított, pusztító döntés volt
