Padlófűtés és színes tévé a zárkákban

Magántőke bevonásával épült fel az ország első, uniós elvárásoknak is megfelelő büntetés-végrehajtási intézete. A kivitelezést végző konzorcium 8,5 milliárd forintból valósította meg a projektet, és vállalta az intézmény 15 éves üzemeltetését. Ez alatt az idő alatt az állam összesen harmincmilliárd forintot fog visszafizetni a beruházónak. A szombathelyi intézményben majdnem minden állami tulajdonban van, kivételt képeznek például a rabszállító autók vagy a börtön területén szolgálatot teljesítő őrzőkutyák.  

Török László
2008. 07. 14. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Padlófűtés, nyolccsatornás televízió, rádió, külön zuhanyzó minden lakónak, az udvaron nyolc futball-, valamint egy streetballpálya, sakkterem és zeneszoba – ezek a paraméterek akár egy alsó középkategóriás üdülőtelepé is lehetnének, csakúgy mint a tízezer kötetes könyvtár. Pihenésről azonban ebben az intézményben nemigen beszélhetünk, az építményeket ugyanis, más mellett, hat méter magas, 1492 méter hoszszú, duplán vasalt, tíz darab őrtoronnyal megerősített betonfallal vették körül, amelynek a tetején NATO-drótot feszítettek ki. Ez a Szombathelyi Országos Büntetés-végrehajtási Intézet, amely nagyrészt a felszámolás alatt lévő Vas Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet elítéltjeit veszi át.
„Szó sincs arról, hogy luxuskörülményeket biztosítanánk az elítélteknek, bár már én is hallottam, hogy luxusbörtönnek nevezték az intézményt” – magyarázza Takács Dóra főhadnagy, miközben végigka-lauzol az épületek között. Az intézet sajtóreferense szerint magyar viszonylatban valóban szupermodernnek tekinthető a komplexum, ám az unióban minden börtönnel szemben alapelvárás az, ami itt megvalósult. Az intézetben száz fő előzetesen fogva tartott, 460 börtön fokozatú és 240 fegyház fokozatú elítéltet tudnak elhelyezni. Rájuk több mint 300 őr vigyáz.
Gumiszoba
A létesítményt az idén júniusban adták át, mára gyakorlatilag teljesen megtelt. Ez az első olyan intézmény az országban, amely magántőke bevonásával épült meg. A projektet az FMZ konzorcium finanszírozta: 8,5 milliárd forintból alakították át az egykori Garasin Rudolf (az ezredes Rákosi Mátyás idején a büntetés-végrehajtás parancsnoka volt), későbbi Savaria laktanyát. A befektetők (a Mátraholding Zrt., a Future FM Létesítménygazdálkodási Zrt., a ZÁÉV Zrt. és az UniCredit Leasing Kft.) vállalták, hogy tizenöt éven keresztül működtetik az intézetet, amely továbbra is az állam tulajdonában marad. Az állam cserébe fizeti a büntetés-végrehajtás ide vezényelt alkalmazot-tait, és nem mellesleg évi kétmilliárd forintot, ami részben bérleti díj, részben a kivitelezés költségeinek törlesztésére megy el. Az állam eszerint bérli például az objektum területén szolgálatot teljesítő őrzőkutyákat, valamint az intézményhez tartozó két vadonatúj Mercedes Tornado és öt Ford Tranzit rabszállítót, illetve az állomány szállítására használható ötvenhét személyes autóbuszt.
A börtön és fegyház fokozatú rabok, illetve az előzetesesek külön épületekben vannak elhelyezve, a három fő építmény mellett áll még egy negyedik is, amelyben azonban – ahogy azt Török János őrnagytól, a börtönbejárás vezetőjétől megtudtuk – üresen áll, csak kívülről hozták rendbe. Az épületek kívülről és belülről is ugyanúgy néznek ki, egyedül a zárkaajtók festése különbözteti meg a különböző biztonsági fokozatú körleteket. A fegyház részleg emeletei például piros, rózsaszín, narancssárga és zöld színekben pompáznak.
Az intézetben egyelőre nem történt rendkívüli esemény, leszámítva egy-két kisebb csetepatét és összeszólalkozást. Ha valaki mégis elveszítené az önkontrollját, egy igencsak zord és ijesztő helyre kényszerülne. Minden szárnyban helyet kapott ugyanis egy úgynevezett dühöngőszoba, ahová az ön- és közveszélyes fogvatartottakat zárják be. Ennek a körülbelül öt négyzetméteres, kétméteres belmagasságú helyiségnek nincsen ablaka, benne folyamatosan világít, félhomályba burkolva a közeget egy neonlámpa. A mennyezeten egy kamera és két locsoló berendezés található, a falakat pedig egy olyan speciális anyaggal vonták be, amely képtelen meggyulladni, ennek állaga tényleg gumiszerű. A helyiséget még nem kellett használni, ám ha erre sor kerülne, biztos, hogy az igazi nehézfiúk is idővel megtörnének ebben a XXI. századi kínzókamrában.
Persze nemcsak a dühöngő őrültek jelentenek biztonsági kockázatot. Az igazán veszélyes bűnözőkkel szembeni bírósági tárgyalásokat, ha kell, ott helyben a börtönben le tudják vezényelni, a komplexumban ugyanis egy külön tárgyalót is kialakítottak.
Egy másik épületbe került az egészségügyi részleg, ez tényleg kellemes vizuális élmény, tiszta, jól felszerelt, bármelyik kórház büszke lehetne, ha ilyen kórtermei lennének. Itt egy ugyancsak minden igényt kielégítő fogászati rendelő is helyet kapott. Akinek esetleg akut bajai vannak, és helyben nem tudják kezelni, mehet Tökölre, a rabkórházba. A pszichés zavarokkal küzdő elítélteket az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetbe utalják.
Letéti számla a raboknak
Az intézetben 450 fogvatartottnak tudnak munkát biztosítani (jelenleg mintegy 300-an dolgoznak) két műszakban: cipőt varrhatnak, háztartási kisgépeket szedhetnek szét, valamint raklapokat készíthetnek és javíthatnak. Munkájukért az elítéltek fizetést kapnak, az előző évi minimálbér egyharmadát. Ebből az összegből az intézmény még leveszi a rabtartás költségét, a többit pedig a rab letéti számlájára utalják, amire egyébként a hozzátartozói is küldhetnek pénzt. „Mindenki kap egy fényképes, vonalkódos kártyát, a pénzt ezzel használhatják fel például vásárlásra vagy telefonálásra” – magyarázza Török János őrnagy. Havonta kétszer az elítéltek tisztálkodási és dohányárut, valamint élelmiszereket vásárolhatnak a börtön boltjában, a „kiétkezőben”. A telefon használata is a hetirendnek megfelelően történik: a börtön fokozatú elítéltek hetente háromszor tíz percet, a fegyház fokozatúak kétszer tíz percet beszélhetnek, de csak a kapcsolattartójukat hívhatják, más telefonszámot ugyanis az intelligens telefon azonnal letilt. Az előzetesben lévő fogvatartottak esetében az intézetnek kötelező lehallgatnia minden beszélgetést.
Havonta egyszer vehetnek át maximum öt kilogrammos csomagot az elítéltek. Ezeket először kábítószer-kereső kutyákkal ellenőrzik, majd röntgensugarakkal világítják át. Nem lehet küldeményként beengedni konzervet vagy más olyan dobozt, amibe a szökést segítő eszközöket rejthetnek el.
Az őrségtől megtudtuk, hogy a fogvatartottak a legtöbbször a kosztra panaszkodnak. Naponta háromszor kapnak enni, az ebéd mindig meleg étel, hetente kétszer gyümölcsöt is ehetnek. A probléma nem is ezzel, hanem a mennyiséggel van. A tisztán állami börtönökben ugyanis állítólag nem spórolnak az anyaggal, hiszen a „jóllakott elítélttel kevesebb a gond”. Ezzel szemben itt az étkeztetést magáncég szervezi, amelyik a törvényben garantált adagot kiosztja, ám extra porciót nemigen, hiszen az rontaná a profitot.
Bádogosokat is képeznek
Az FMZ konzorcium a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságával kötött szerződésével összhangban a szombathelyi intézetben alapfokú, általános iskolai, középfokú, gimnáziumi oktatást és szakképzést szervez a fogvatartottak részére. Könynyűgépkezelőket (targoncásokat), bádogosokat és kőműveseket is képeznek majd Szombathelyen, a tanítás szeptemberben kezdődik. Összesen 160 főnek a tanítását tudják garantálni, együttműködve a szombathelyi önkormányzattal és a Burgenlandi Felnőttképző Intézettel. Az oktatási blokk külön épületben kapott helyet, ahol a rabok különböző szakkörökön is részt vehetnek. „Informatikai, sakk-, barkács-, rajz-, korongozó, szövő, háztartási és zeneszakkörök közül válogathatnak az elítéltek” – sorolja Török őrnagy a lehetőségeket, hangsúlyozva, hogy ökumenikus imaterem is a rendelkezésre áll. Sőt elmebajnokságot is szerveznek a fogvatartottaknak, méghozzá nem más, mint a könyvtáros, aki szintén az intézet vendégszeretetét kénytelen élvezni. Ő korábban szellemi szabadfoglalkozású volt, most novella- és rajzpályázat kiírásával is hasznossá kívánja magát tenni.
Éppen két épület között gyalogolunk, amikor két őr kíséri a munkából visszatérő elítélteket. Szinte mindegyikük kopaszra vágatta a haját, és láthatóan jó kondíciónak örvendenek. – A szexualitás az egyik megoldatlan és szabályozatlan problémája ezeknek az intézményeknek – mondja Török János. Az elítéltek nem lehetnek kettesben feleségükkel, illetve férjükkel. Ez természetesen hosszú évek alatt igen rossz hatással van a büntetésüket töltő személyekre. Azt, hogy mi történik mondjuk egy négyes zárkában, csak az Isten tudja. Mint kiderült, eddig egyetlen elítélt sem tett panaszt amiatt, hogy fajtalankodtak vele a társak. – Ezek a dolgok nem szoktak kiderülni – ecsetelte Török.
Az elítéltek fogadhatnak látogatót, az erre szolgáló épület – amelyben helyet kapott egy színházterem is – már elkészült. A szigorúbb fokozatú elítéltek és az előzetes letartóztatásban lévők csak fülkés beszélőn keresztül, a többiek egy tágas helyiségben fogadhatják hozzátartozóikat. Az édesapjukhoz érkező kisgyerekek részére az egyik sarokba játékokat telepítettek, ha elunnák magukat. Családtagok és elítéltek külön rácsos folyosón érkeznek ebbe az épületbe, mindenkit figyelnek a kamerák, az esetleges atrocitásokról jegyzőkönyv készül. Havonta mindenki egyszer fogadhat látogatót, maximum két felnőtt és egy gyerek jöhet egy ilyen találkozóra, akik egy órán keresztül beszélhetnek az elítélttel. Török őrnagy elmondta azt is, hogy alkalmanként 100–300 látogató jelenik meg.
Ötszáz kamera
A fogvatartottak mozgásának nyomon követését összesen ötszáz kamera segíti, a kapukat a beazonosítás után csak a központi technikai ügyeletről lehet kinyitni. Minden épületben úgynevezett zsiliprendszer működik, duplaajtón keresztül lehet közlekedni a különböző szektorok között úgy, hogy két ajtó egyszerre nem lehet nyitva. Viszonylag visszafogott a gépjárműforgalom a börtönön belül, ennek ellenére nem fárasztják magukat az őrök azzal, hogy mindegyik kocsi alá benézzenek, nem hoznak-e be vagy visznek-e ki valamilyen nem engedélyezett dolgot. A raklapszállító kamionoknak és társainak egy speciális alvázkamera fölött kell áthaladniuk. A parancsnoki épületet a 130 ezer négyzetméteres, A jelű, legszigorúbb biztonsági övezeten kívül helyezték el, hogy a börtönvezetőséget így óvják egy esetleges túszejtéstől. Ezt a körzetet, vagyis a B zónát már egy magántársaság, a Target Security Kft. védi. Ezen kívül van még egy C jelű zóna is, ahol raktárépületek vannak, ezeket a konzorcium saját gazdasági elképzelései szerint hasznosíthatja, például bérbe adhatják.
Az itt szolgálatot teljesítő bv-alkalmazottak munkakörülményei jobbak, mint amiben az ország hasonló intézményeiben dolgozó kollégáik részesülnek. Külön sportcsarnokban és konditeremben edzhetnek, ilyen lehetőségek egyetlen magyar börtönben sem állnak az őrök rendelkezésére. Természetesen mindennek ára van. Ez a színvonal harmincmilliárd forintba kerül majd az adófizetőknek.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.