Spanyolóra tegnap is, holnap is

Hétfőn hiába reménykedtünk benne, hogy mindkét válogatottunk a lehető legegyszerűbb módon, csoportelsőként kerül be a legjobb négy közé a malagai vízilabda Európa-bajnokságon, de a lányok kedden pótolták a mulasztást: 9-7-re verték a hollandokat a negyeddöntőben, így ha egy túlórával is, de egyenes úton haladnak tovább. Erre a férfiaknak is minden esélyük megvan, mert a spanyolok feletti 8-7-tel befutottak csoportmásodiknak, és ma a németeken kell átlépniük, hogy ők is éremközelben legyenek.

A csoportjukban második magyar lányok a másik ágon harmadik hollandok elleni összecsapása előtt egyszerre bizakodásra és óvatosságra is okot adhatott, hogy női pólóban az általános erőviszonyok helyett nemhogy a napi, de a pillanatnyi forma szokott dönteni. Arra azonban nemigen számíthattunk, hogy Szremkó és Zantleitner révén együttesünk egy félidő alatt három, már-már férfias centergólt szerez, ami Kisteleki megúszásával és ejtésével, Valkai büntetőjével, valamint Horváth kapus bravúrjaival 16 perc után 5-3-as előnyt eredményezett. Térfélcsere után Valkai értékesített egy fórt és egy akciót is, a 7-4-es, majd a harmadik periódus végére 8-5-re módosuló vezetés már felért egy fél elődöntővel. Csakhogy a magyar sportolók számára igenis létezik a ,,nyugtalanító előny” kifejezés, így az utolsó percben, 8-7-nél és holland létszámfölényben felsejlett a hosszabbítás lehetősége. Ám Stieber gólja meghozta a tényleg megszolgált, 9-7-es győzelmet, amelynek következményeként csütörtökön a spanyolokkal a fináléért csap össze csapatunk.
Godova Gábor szövetségi kapitány korábban többször hangsúlyozta, hogy felkészülési versenynek tekinti az Eb-t, ezért tegnap
jogossá vált a kérdés: így, éremközelben eszközből előlép-e öncéllá a kontinensviadal? A kétszeres
Európa- és világbajnok Stieber Mercédesz határozott igennel felelt: ,,Persze, nem szabad elszalasztani az esélyt, elvégre eddig tízévente nyertünk Eb-t. Végre összeszedetten játszottunk, center poszton hatékonyabbá váltunk, és néhány lövésünk is bejött. A spanyolok ellen innen kell folytatni, nem szabad belealudnunk az álmosító stílusukba.”
Úgyhogy csütörtökön jönnek a házigazdák; de hol van az még, hiszen jöttek tegnap éjszaka is. Nem is akármilyen előzmények után. Reggel még azt számolgattuk, hogy a csupa egygólos differenciával
lezajlott magyar, horvát, montenegrói hármas körbeverésben a pontegyenlőség és az azonos gólkülönbség miatt a több lőtt gól lépett elő meghatározóvá, és a mieink 19-19-e a két délszláv alakulat 16-16-jához képest csoportelsőséget érhet; csakhogy az esti program első felvonásán a horvátok csupán 10-10-re mentek a görögökkel, ezzel kiszálltak a hármas körből, Montenegróval szemben pedig már nem nekünk kedvezett az egymás elleni eredmény. Tehát új helyzet állt elő: a mieink az elsőségről elméletileg is lemondhattak, győzelemmel vagy döntetlennel azonban a második helyre még garantáltan odaérhettek, vereséggel ellenben lecsúsztak volna a spanyolok mögé, negyediknek. Azaz az alsóházba, lassan két évtizede ismeretlen mélységbe. A laboratóriumi körülmények között nyilvánvalóan gyengébb rivális is a túlélésért küzdött – nála harmadik vagy negyedik hely formájában állt elő az alternatíva –, és ezt hazai közönség előtt, hazai vizeken tehette.
E lehetőség talán Aguilar kapust ösztönözte leginkább, bár kegyelmi állapota mellett a rázúduló lövések is segítették abban, hogy képességei felett védjen. Nehogy rutinszerű panaszkodásnak tűnjön, ezért maradjunk a tényszerű közlésnél: a harmadik negyed közepén 7:3 volt a kiállítási arány oda, és a fenti okok közös következménye a 4-4-es félidei részeredmény és az egyre erősödő veszélyérzet lett.
A holtponton Varga Dániel két megúszása és gólja lendítette át a társaságot, de Garcia ejtésével ott visszatért az esély, itt pedig a félsz. Az utolsó felvonás 6-5-tel kezdődött, és Szécsi bravúrjai dacára Minguel bombájával és 6-6-tal folytatódott, Aguilart bezzeg többször is megmentette a kapufa. Egészen addig, amíg Biros olyan röppályára küldte a bal alsóban landoló lasztit, hogy le se tagadhatná kézilabdás múltját, mert ehhez a mutatványhoz bizony kevés a vízi jártasság. Varga Dániel ezután egyszerűbb, ám hasonlóan hatásos megoldást választott ,,csak a szeme közé” jeligére, és 8-6-ról már nem lehetett, nem szabadott veszíteni.
Válogatottunk végül 8-7-re nyert, ezzel csoportmásodik lett, és a mai negyeddöntőre jutalmul megkapta a németeket. A spanyolok pedig, azután, hogy június 29-én labdarúgó Eb-t, július 6-án pedig Nadal révén wimbledoni tenisztornát nyertek, most vasárnap igazán beérhetik a néző szerepével.