BKV: az utolsó nagy fővárosi üzlet

Kizárólag egy célt szolgálhat a Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV) tudatos csődbe taszítása: Magyarország legnagyobb önkormányzati társaságának szétdarabolását, elemeinek értékesítését – állítják ellenzéki politikusok és szakértők. Úgy tudjuk, a vezérigazgatói posztért zajló fővárosi koalíciós marakodás tétje, hogy melyik érdekcsoport fölözi le a legalább 600 milliárd forintos üzlet hasznát.

2008. 08. 21. 9:27
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Hagyó Miklós MSZP-s főpolgármester-helyettesen és körén múlik, hogy mekkora részt hasítanak majd le a BKV-ról, ugyanis mára egyértelművé vált: a jelenlegi kisebbségi kormány és a fővárost irányító balliberális koalíció egyik utolsó nagy üzlete lehet az elővárosi közlekedés, a tizenegy elővárosi vasút és a hozzá kapcsolódó közúti tömegközlekedés üzleti alapú megszervezése – vélekedett lapunknak Fónagy János fideszes fővárosi képviselő, volt közlekedési miniszter. Szerinte legalább 600 milliárd forintos privatizáció előkészítéséről van szó, amelynek részei a csaknem fél éve vezető nélkül hánykolódó BKV Zrt. vezérigazgatói posztjára kiírt pályázat körüli viszszásságok, az MSZP és az SZDSZ között, sőt a szocialistákon belül is kiújult marakodás.
Ismert, a Fővárosi Közgyűlés másfél éve, az MDF segítségével módosított rendelete szerint július végéig a gazdasági bizottságnak kellett volna kineveznie az új vezérigazgatót. Összesen tizennégyen nyújtottak be pályázatot, azonban a testület érdemi vita nélkül 30 nappal meghosszabbította az eredményhirdetést. A baloldali túlsúlyú bizottság döntését magyarázza a fővárosi MSZP-frakció előzőleg hozott, hasonló tartalmú határozata. Steiner Pál frakcióvezető lapunknak megerősítette: továbbra is azt az álláspontot képviselik, hogy a tizennégy pályázó közül a legjobbat kell kiválasztani, felül kell vizsgálni a bírálóbizottság eddigi munkáját szakmailag és jogilag, sőt az a legjobb, ha a személyről végül – a bizottsági hatáskört elvonva – a közgyűlés dönt.
Időközben kiderült, hogy a távirati iroda által is terjesztett valótlan híresztelésekkel szemben Kocsis István, a Magyar Villamos Művek Gyurcsány-kormány által eltávolított vezérigazgatója „részletes és alapos” pályázatot készített a BKV vezérigazgatói posztjáért. Utóbbi információt is a távirati iroda közölte az elmúlt héten egy, a Kocsist képviselő kommunikációs irodára hivatkozva. A hírügynökség ezzel saját korábbi értesülését cáfolta, amely szerint Kocsis István visszalépett. Akkor szerintük Steiner Pál is megerősítette ezt, azonban a szocialista politikus leszögezte: ő ilyet soha nem mondott, sőt lapunk kérdésére a távirati iroda azon közlését is valótlannak nevezte, hogy pártja három pályázót tartott volna alkalmasnak a posztra: Balogh Zsolt megbízott BKV-vezérigazgatót, Hidvégi Gábort, a Vidámpark Zrt. volt igazgatósági elnökét és Devecz Miklóst, a MÁV és a Hídépítő volt dolgozóját. Hozzátette: akár Kocsis is lehet vezérigazgató, ha konszenzus alakul ki személyéről, elsődlegesen a koalíción belül. A jelek szerint a dezinformációkat az MSZP-n belül dúló belháborúban egymás ellen használják fel a kormánypárti képviselők. Úgy tudjuk, Hagyó Miklósnak „túl erős, túl önálló” vezető lenne Kocsis István, akit a Fidesz fővárosi frakcióvezetője, Tarlós István elismert szakembernek nevezett.
Bagdy Gábor, a KDNP fővárosi frakcióvezetője szerint az MSZP– SZDSZ-es városvezetés belső harcainak eshet áldozatul a közlekedési társaság. – Hónapokig halogatták a vezérigazgatói pályázat kiírását, amelyre hirtelen tucatnál is többen jelentkeztek, majd most ismét húzzák az időt. Láthatóan arra játszanak, hogy eredménytelenségre hivatkozva a helyén tarthassák a jelenlegi „bábvezetést” – mondta az ellenzéki politikus, aki szerint a koalíció láthatólag a káosz fenntartásban érdekelt a nem mellékesen 80 milliárd forintos adósságállománnyal és évente 15 milliárdos üzemi veszteséggel küszködő cégnél.
Bár Vitézy Dávid, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület szóvivője úgy látja, attól nem kell tartani, hogy a BKV közszolgáltatási tevékenységét privatizálnák, az szerinte továbbra is állami és önkormányzati feladat marad, ugyanakkor valóban feldarabolási szándékra utal, hogy az illetékesek műszakilag hagyják lepusztulni Magyarország legnagyobb önkormányzati társaságát. – A sofőr nélkül elszabaduló buszok, a fékhibák, az alkatrészellátás leépítése, a gyakran leálló járművek katasztrofális állapota mind-mind erre utal – tette hozzá.
Mint arról korábban beszámoltunk, egy magát megnevezni nem kívánó informátorunk szerint a kormány azt tervezi, hogy az állami szolgáltatók vasúti és közúti elővárosi viszonylataiból egy nagyvállalkozást szervez, amelyet baráti, szocialistákhoz közel álló befektetőknek értékesít. Az állami tulajdonú szolgáltatók kimazsolázását a hírek szerint még ebben az évben lebonyolítaná a közlekedési tárca, az elővárosi bizniszbe a BKV érintett eszközeit is bevonnák. Bár utóbbinak gátja lehet a hatályos önkormányzati törvény, a fővárosi illetékesek továbbra is hallgatnak: Demszky Gábor főpolgármester mellett Hagyó Miklós és SZDSZ-es kollégája, Ikvai-Szabó Imre szabadságolta magát, a szintén szabad demokrata Dancs Gábor közlekedési tanácsnok pedig azzal hárította el kérdésünket, hogy ebben a helyzetben nem lenne szerencsés, ha a BKV-ról nyilatkozna.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.