Olyan céggé válna a BKV Zrt., amely kiszolgálja az utasok igényeit – indokolta a mától, illetve a szeptember 6-tól bevezetendő új tömegközlekedési menetrend változásait Szilágyi Károly, a fővárosi cég egyik szóvivője. Ezzel lényegében elismerte, hogy ez ma nincs így. Szerinte a paraméterkönyv összehangolt, ésszerűsítési elemeket tartalmaz, jelentős részben a járatok átszámozásával, összekötésével, minimális ritkításával, sőt egyes esetekben sűrítésével. Az átfogó, de számottevő teljesítménycsökkentéssel nem járó változásoktól elsősorban azt várják, hogy a kezdeti zavarok ellenére javul majd a területi lefedettség, az utasok egy részének kifejezetten olcsóbb lesz a BKV-n utazni számos járat összekötése és az átszállások megszűnése miatt. Kiderült azonban az is: az elmúlt évek inflációt jelentősen meghaladó, drasztikus jegyáremelései után ismét tarifanövekedést kezdeményeznek a tulajdonos fővárosi önkormányzatnál.
A jelenlegi álláspontok szerint a 80 milliárd forintot meghaladó adósságállománnyal és 15 milliárd forintos veszteséggel küszködő BKV évente 1,1 milliárd forintos megtakarítást remél a változásoktól, azt azonban képviselői elismerték, hogy a bevezetés, a járművek átszámozása, a menetrendi táblák, a feliratok elkészítése, a buszok esetleges átfestése 250 millió forint körüli költséget jelent majd. Arra pedig egyáltalán nem tudtak választ adni, hogy a már a honlapjukon is szereplő közbeszerzési és más versenyeljárások alapján arculatfrissítésre szánt csaknem ötvenmillió, egyes becslések szerint akár százmillió forintos kiadásról hozott korábbi döntéseket mikor bírálják felül. A BKV felügyelőbizottsága ugyanis a napokban már másodszor hívta fel a cég igazgatóságának a figyelmét arra, hogy gondolja át a kiadások átcsoportosítását a katasztrofális állapotú járművek felújítására. Azt, hogy komoly a probléma, a Nemzeti Közlekedési Hatóság július végi vizsgálata is megállapította, amikor az egyik telephelyen harmincegy BKV-buszból tizenegynél nem volt megfelelő a fékhatás. Mihálszky Gábor, a közlekedési cég vezérigazgató-helyettese hétfőn közölte, hogy az új paraméterkönyv biztonságos betartásához 1184 buszra lenne szükség, azonban információnk szerint ehhez legalább 70-80 „hadra fogható” jármű hiányzik.
Lakos Imre, a bizottság SZDSZ-es elnöke bízik abban, hogy a nehézségek ellenére a BKV mégis képes lesz biztosítani a feltételeket. Azt, hogy ezt mire alapozza, nem tudni, ugyanis Szilágyi Károly szóvivő erre vonatkozó kérdésünkre csupán későbbi választ ígért.
Ismeretes, a paraméterkönyv átírásától Demszky Gábor főpolgármester és MSZP-s helyettese, Hagyó Miklós még tavaly ősszel előbb hat-, majd hárommilliárd forint megtakarítást remélt, több mint tízszázalékos teljesítménycsökkentéssel. Az ügyben elemi erejű volt a felháborodás nemcsak az ellenzék, hanem a közlekedési szakma részéről is, végül csak a szakszervezetek többnapos sztrájkfenyegetése hatására visszakoztak az illetékesek, így alakult ki az alig több mint kétszázalékos szűkítés.
A BKV-nál arra készülnek, hogy a már ismert forgalmi lezárások mellett az új menetrend bevezetése még nagyobb káoszt okoz a városban, ezért 850 ezer példányban ingyenes kiadványt nyomtattak a változásokról, amelyekről telefonon is tájékoztatják az utasokat, valamint a „toleranciára biztatott” ellenőrök mellett közel háromszáz BKV-munkatárs Budapest főbb csomópontjain személyesen is eligazítja az érdeklődőket.
Vitézy Dávid, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület szóvivője, a BKV felügyelőbizottságának fideszes tagja szerint bár a jelenlegi változások között is vannak ellentmondásos intézkedések, összességében az utasok javát szolgálják a lépések. – Sikerült megakadályoznunk a városvezetés ámokfutását, amellyel szétverték volna Budapest tömegközlekedését – tette hozzá.
origo.hu
Nagy Márton alaposan helyretette a rémhíreket és hazugságokat terjesztő Magyar Pétert
