Bős: végtelen történet

Közös stratégiai, környezeti vizsgálattal tisztázzák a bősi vízlépcsőrendszer felépítésének hatását – legalábbis erről írt alá megállapodást Magyarország és Szlovákia kormányküldöttsége. A két ország között immár tizenegy éve, a hágai Nemzetközi Bíróság 1997-es döntése ellenére sincs megállapodás. Mivel a vizsgálat jövő év végéig tart, az egyik legfontosabb kérdésben, a vízpótlás ügyében is csak legkorábban 2010-ben várható előrelépés.

Megkezdődhet a környezeti rehabilitáció tervezése a Szigetközben, a Csallóközben és a bős–nagymarosi projekt más érintett szakaszain – jelentette be tegnap Erdey György, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium jogi szakállamtitkára, aki magyar kormányküldöttség vezetőjeként írta alá Komáromban a közös magyar– szlovák stratégiai környezeti vizsgálat elindításáról szóló megállapodást szlovák partnerével, Gabriel Jencikkel. A vizsgálatot 2009 végére végzik el az uniós vízkeretirányelv vízgyűjtő gazdálkodási terve alapján.
Emlékezetes, miután Magyarország 1989-ben felfüggesztette a nagymarosi, majd a szigetközi munkálatokat, Szlovákia 1992-ben önkényesen terelte saját területére a Dunát, a két fél vitájában a hágai Nemzetközi Bíróság több mint tíz éve, 1997 őszén salamoni döntést hozott. Eszerint Magyarország nem kötelezhető a nagymarosi gát felépítésére, de Szlovákia sem a bősi erőmű lebontására. Ennek oka, hogy Magyarországnak nem volt joga felbontani a két ország 1977-es nemzetközi szerződését, de azt az új környezetvédelmi normáknak megfelelően újra kell értelmezni. Ezért nincs szükség a nagymarosi gátra, és a Szigetközbe több vizet kell juttatni. A részletes megállapodás kidolgozását a bíróság a felekre bízta, megegyezés azóta sincs.
A Horn-kormány a bírósági döntés után visszatért volna a bős–nagymarosi vízlépcső 1977-es szerződéséhez, csak a hatalmas tiltakozások miatt állt el ettől. Az Orbán-kabinet határozottabb politikáját ismét visszarendeződés követte, amikor a Medgyessy-kormány idején a magyar fél két évre egyoldalúan berekesztette az egyezkedést. A Gyurcsány-kabinet környezetvédelmi miniszterei eddig rendre csak ígérték a rendezést.
– A vizsgálat elsődlegesen a szigetközi, csallóközi természeti rehabilitáció műszaki kérdéseit, a Duna hajózhatóságát érinti, nem tartalmazza a károkról és az elmaradt haszonról való egyezkedést – mondta el lapunknak Kovács György, a bős–nagymarosi tárcaközi bizottság titkára. Kiemelte: a cél a környezetvédelmi szempontok érvényesítése, az árvízvédelem megoldása, a Duna vízszintjének növelése mederemeléssel vagy a már egyszer alkalmazott fenékküszöbös duzzasztással. – A tudósok, ökológusok részvételével kezdődő vizsgálat csak előkészíti a szükséges politikai döntéseket, amelyeket legkorábban 2010-ben hozhat meg a kormány, illetve a parlament. A magyar és a szlovák fél végső megállapodására ezt követően lehet számítani – tette hozzá.