Hónapok óta folyik az intenzív lobbizás azért, hogy ne tiltsák be itthon a dohányzást a zárt vendéglátóhelyeken, mert az érintettek szerint ez végzetes lehet jó néhány vállalkozás számára. Amellett, hogy a vendéglősök elismerik a tiltás népegészségügyi és társadalmi jelentőségét, nem értik, miért nem elegendő az a kilenc éve létező törvény, amely lehetővé teszi, hogy a kikapcsolódást jelentő éttermi programban szabadon választhatnak a vendégek: dohányzó vagy nemdohányzó, egymástól elkülönített helyiségekben költik-e el a vacsorát. Mostanra több nemzetközi felmérés bizonyítja, hogy a teljes tiltás nemcsak komoly bevételkiesést jelentene, de az éttermi időtöltés kultúráját is visszavetné. A tiltás ellen folytatott harc részeként a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Politikatudományi Intézete ma publikálja azt a tanulmányát, amely a szigorítás nemzetközi környezetéről, lehetséges társadalmi és gazdasági hatásairól szól, és ajánlást fogalmaz meg a jelentős veszteségeket nem okozó szabályozásra.
– Mind a 27 tagállamban vannak korlátozások a dohányzásra, de ezek mértéke államonként változik, így például sok helyütt az éttermekre nem vagy nem teljesen vonatkoznak a tiltások – vázolta lapunknak Háber Tamás, a tanulmányt megrendelő Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke. Az MTA ezúttal megállapítja, hogy ha a vendéglőkben, kiskocsmákban a jövőben egyáltalán nem lehet rágyújtani, akkor az biztosan csökkenti majd a vállalkozók bevételeit, legalább tíz százalékkal, ám az első időkben még annál is nagyobb mértékben. – Ekkora veszteséget pedig már nem visel el az ágazat – jelentette ki Háber, emlékeztetve, hogy az éttermek a kormányzati megszorítások óta már eddig is harminc százalékkal kisebb forgalommal kénytelenek számolni. Háber utalt arra is, hogy New Yorkban, Írországban, az Egyesült Királyságban és Olaszországban a tiltást követő időszakokban havi átlagban csupán 0,5-1 szállal csökkent a fejenként számított cigarettaforgalom. Mindez szerinte azt bizonyítja, hogy a tiltás nem éri el a célját, viszont átrendezi a piacot.
– A dohányosok nem a vendéglátóegységekben vásárolnák meg a cigarettát, hanem a kereskedőknél, de az igazi veszteséget a dohányzás melletti fogyasztás elmaradása jelentené, ami üzletbezárásokkal, elbocsátásokkal járna – mondja, hozzátéve: – Minden vendégre szükségünk van, ezért alapérdek, hogy mindenkinek elfogadható feltételeket biztosítsunk.
A MTA kutatói azt javasolják, hogy a döntéshozók inkább fektessenek nagyobb hangsúlyt a jelenlegi jogszabályra, mert az már eleve biztosítja az egészséges környezetet a nem dohányzóknak. Előírja a fizikai elkülönítést, valamint a megfelelő szellőzést – bár az más kérdés, hogy számos üzletben, különösen az alacsony kategóriájú és kevésbé igényes helyeken ez csak látszólag érvényesül. A javaslatok szerint a törvény helyett az üzlet tulajdonosa is eldönthetné, hogy éttermét füstmentes övezetté nyilvánítja-e, ekképpen a vendégeket sem fosztanák meg a szabad választás jogától. Így működik egyébként Ausztriában, Németországban és Spanyolországban is – sikeresen. A szigorítás időzítésében a fentieken kívül a kormánynak figyelembe kellene vennie az ország gazdasági teljesítőképességének alakulását is, ez ugyanis indokolttá teszi a teljes tiltás újragondolását – áll a tanulmányban.
origo.hu
Fordulat a 16 éves, gyilkossággal gyanúsított lány ügyében
