Szeptember elsejétől a fogyasztóvédelmi hatóságnak is lehetősége lesz a jogsértő üzletek ideiglenes bezárására, míg az illegális húsüzemek ezentúl akár kétmilliárd forintos bírságot is kaphatnak – közölte Budai Bernadett kormányszóvivő a ma életbe lépő új fogyasztóvédelmi szabályokkal kapcsolatban. Mától tehát bővülnek a hatóságok eszközei, egységessé válik a bírságrendszer, illetve szigorúbbá annak mértéke. Az Országgyűlés júniusban négy törvényt fogadott el a fogyasztók védelméről. A legfontosabb újdonság az, hogy mostantól 31 pont rögzíti azokat a konkrét eseteket, amelyek komoly büntetést érdemelnek. Szigorúbban jár el ezentúl a hatóság például a megtévesztő reklámok esetén, illetve ha a kereskedő valótlan tényekkel csábítja vételre az érdeklődőt, vagy ha telefonon, elektronikus levélben sürgetik a fogyasztót, kösse meg az ajánlott üzletet.
Az új bírságrend szerint a büntetés alsó határa 15 ezer forint lesz, a felső a vállalkozás árbevételének öt százaléka, de legfeljebb 100 millió forint – viszont a vásárlók széles körének biztonságát veszélyeztető termék esetében ez akár 2 milliárd forint is lehet. A 100 millió forintnál kisebb bevétellel rendelkező vállalkozások lebukása esetén félmillió forint a felső határ, a vásárlók széles körének súlyos veszélyeztetésekor ugyancsak az árbevétel öt százaléka, de legfeljebb 5 millió forint. Nem kell azonban mindig büntetni, mivel a hatóság akár megállapodást is köthet a vállalkozással arra, hogy az kiküszöböli a hibát. Ez a mentőöv azonban nem áll rendelkezésre, ha a cég „visszaesőnek” számít, illetve akkor sincs helye alkunak, ha a kereskedő azzal bukik le, hogy alkohollal, dohányáruval kínálja a fiatalkorúakat, illetve a fogyasztók egészségét, biztonságát széles körben veszélyezteti. Ráadásul ha egy cég bármilyen elmarasztalást, szankciót kap a fogyasztóvédelmi szabályok megsértése miatt, akkor azt a hatóságoknak ezentúl nyilvánosságra kell hozniuk. Életbe lép az a régóta elvárt bírságszabály is, miszerint a büntetések arányosíthatók, vagyis ugyanazért a hibáért egy kistermelőnek mostantól kevesebbet kell fizetnie, mint a jóval nagyobb felelősséggel és gazdasági erővel bíró hipermarketnek.
Ugyancsak mától az egységes Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Szolgálat felügyeli, illetve ellenőrzi az élelmiszereket. Szeptember elsején módosul a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) panaszkezelési rendje, amely szerint a felügyelet mától a pénzintézeti ügyfelek egyedi panaszairól is hozhat hatósági döntést. Korábban a PSZÁF nem tehetett igazságot ilyen esetekben. Mostantól azonban tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat (például a megtévesztő, félrevezető tájékoztatás) esetén is eljárhat a felügyelet.
Magyar Pétert nem zavarja öccse támogatása