Újabb konfliktus alakult ki Róma és Brüsszel között

Feszültség alakult ki Róma és Brüsszel között az energiakrízis miatt. Olaszország rendkívüli mentességet kért az Európai Bizottságtól, Brüsszel azonban továbbra is a szigor elvét követi. Az olasz kormány szerint az EU-nak rugalmasabb költségvetési szabályokkal és gyorsabb döntéshozatallal kellene megvédenie saját iparát, gazdaságát és polgárait a globális válságok hatásaitól.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Giorgia Meloni olasz miniszterelnök Fotó: AFP

Olaszország azt javasolja, hogy a védelmi képességek fejlesztésére Brüsszel által elkülönített 14,9 milliárd eurós keret egy részét csoportosítsák át az energiakrízis enyhítésére. Az Európai Bizottság egyelőre elzárkózik Róma kéréseitől. 

Brüsszel a jelenlegi biztonságpolitikai környezetben nem támogatja a védelmi alapok alternatív felhasználását, és a költségvetési fegyelem fellazítását sem tekinti indokoltnak. A tárgyalások kimenetele döntő jelentőségű lesz Olaszország gazdasági stabilitása szempontjából, az esetleges elutasítás pedig tovább mélyítheti a feszültséget Róma és Brüsszel amúgy is törékeny kapcsolatában.

A források elosztásáról az olasz kormányon belül sincs egyetértés. Giorgia Meloni a hadiipartól vonna el forrásokat a lakosság támogatására, a védelmi miniszter szerint azonban külön kellene kezelni a két területet. Guido Crosetto úgy véli: az Európai Uniónak a jelenlegi gazdasági és energiakrízis kezelésére kellene összpontosítania ahelyett, hogy mereven ragaszkodik a költségvetési szabályokhoz.

A tárcavezető nem támogatja, hogy energiaügyi kiadásokra használják fel azokat az alapokat, amelyeket az EU védelmi képességeinek megerősítésére hozott létre. Ehelyett azt javasolja, hogy Brüsszel engedje meg a tagállamoknak: a stabilitási és növekedési paktum szigorú korlátait átlépve költhessenek stratégiailag fontos területekre, például az energiára és a védelemre.

A miniszter élesen bírálta a brüsszeli bürokráciát is. Szerinte az Európai Unió nem képes tartani a lépést a gyorsan változó világgal. Úgy fogalmazott: ha Európa versenyben akar maradni az olyan globális nagyhatalmakkal, mint az Egyesült Államok vagy Kína, akkor sokkal gyorsabban és rugalmasabban kell reagálnia.

Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Giorgia Meloni olasz miniszterelnök (Fotó: AFP)