Nem javul idehaza a foglalkoztatás

Tavaly nyáron többen dolgoztak, mint az idén, a legfrissebb adatok szerint ugyanis június és augusztus között tovább csökkent a foglalkoztatottság, és nőtt a munkanélküliség Magyarországon. A nyilvántartott munkanélküliek fele már egy évnél is régebb óta keresi a megélhetéshez szükséges forrást.

Hét és fél százalékos munkanélküliségi rátát jelentett tegnap a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), idén nyáron az egy évvel korábbi időszakhoz képest hazánkban 0,3 százalékot romlott a foglalkoztatottság. Június és augusztus között a magyarországi dolgozók száma eszerint 31 ezerrel kevesebb volt, egészen pontosan 3,914 millió, a munkanélkülieké pedig 317 ezer. A KSH jelentéséből kiderül: 2007 nyarán ez utóbbi csoportba még 12 ezerrel kevesebben tartoztak. Így az idei nyári hónapokban már nagyjából egy Kőszeg nagyságú város lakosságával több magyar embernek nem akadt munkája.
Nőtt viszont a kereset nélkül eltöltött idő, az átlagos munkanélküli ugyanis a statisztikák tanúsága szerint manapság immár több mint másfél évig kénytelen bevétel nélkül élni, s az álláskeresők 50,3 százaléka egy évnél is régebb óta keresi megélhetési forrását.
Ennek oka a kisebbségi kormány alkalmatlansága – hívta fel a figyelmet Bernáth Ildikó fideszes országgyűlési képviselő. Úgy látja, azt a KSH legfrissebb adatai is jól példázzák, hogy Magyarország válsága egyre mélyül. Ahogy fogalmazott: a kisebbségi kormány most a szokásos kicsinyes eszközéhez nyúl, ugyanis sok millió forintos sikerpropagandával próbálja elterelni a figyelmet a tarthatatlan szociális és gazdasági helyzetről. A mind nehezebben élő emberek nem újabb és újabb kormányzati hazugságokat akarnak, hanem olyan gazdaságpolitikát, amellyel tömegesen jöhetnek létre új munkahelyek. Ehhez azonban előre hozott választás, új politika és új, cselekvőképes kormány kell – hangsúlyozta Bernáth Ildikó.
Emlékezetes, Simor András jegybankelnök már korábban kifejtette, hogy az ország egyik legnagyobb gondját az alacsony foglalkoztatási ráta jelenti. Simor emlékeztetett: az országban a foglalkoztatási szint évek óta rendkívül alacsony, vagyis 57 százalék, miközben a Magyarország által is elfogadott lisszaboni program 70 százalékos foglalkoztatási rátát ír elő. Szerinte elengedhetetlen lenne a munkára rakódó terhek csökkentése, mert e nélkül nem javulhat az ország versenyképessége.
Az Eurostat a vizsgált időszakra a régi uniós országokban 6,7, az összes tagállamban pedig 6,6 százalékos munkanélküliséget publikált. Megint élen jár tehát hazánk: a 7,5 százalékos mutató a szakértők szerint negatív csúcs az európai foglalkoztatásban. Bár az Európai Bizottság szerint a tagállamokban lassult a foglalkoztatottság bővülése, amit a közelmúlt általános gazdasági visszaesése idézett elő az elhúzódó pénzügyi zavarok, a magas nyersanyagárak s az építőipar jelentős visszaesése okán. Ennek ellenére az egy évvel korábbi helyzethez képest ma 2,9 millióval többen dolgoznak az unióban, bár az egyes tagállamok között alapvető különbségeket fedezhetünk fel – derül ki a Humán Rent európai munkaerő-kölcsönző vállalat lapunkhoz eljuttatott közleményéből. Magyarország és Litvánia kivételével mindenhol többen dolgoznak ma, mint egy évvel korábban. A bizottság aggódik, az elhúzódó pénzügyi válság miatt ugyanis további gazdasági visszaesést prognosztizálnak, ami a munkaerő-piaci folyamatokra is kedvezőtlen hatást gyakorol.