Reménytelen egészségügyi bérharc

A pénzpiaci válság ellenére a szakmai szervezetek kitartanak amellett, hogy az egészségügyi dolgozóknak legalább 20-30 százalékos béremelést kell biztosítani jövőre. Szerintük enélkül az ágazat újabb nagy lépést tenne a katasztrófa felé. Ilyen mértékű béremelésre azonban szinte semmi esély, ezt a 2009-es költségvetés eredeti tervezetéből sem lehetett kiolvasni.

A hét közepén egyeztettem Székely Tamás egészségügyi miniszterrel, s akkor számomra is világossá vált, hogy nincs reális esély a valóban jelentős béremelésre – nyilatkozta lapunknak Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke. A köztestület 30 százalékos béremelést követelt 2009-re, és törvényi garanciát a további bérkorrekcióra. Éger úgy fogalmazott: az emelés mértéke valószínűleg nem haladja majd meg a tíz százalékot, ami szinten tartásnak is csak akkor lenne tekinthető, ha egyébként elfogadható volna az ágazat bérhelyzete, de erről szó sincs. Ezzel szerinte a szakminisztérium és a kormány is elismerte, hogy nem gondolták komolyan a Biztonság és partnerség című programot, amelyben azt írták: a humán erőforrás a legfontosabb kérdés az egészségügyben. A kamara elnöke hozzátette: semmilyen ok, így a pénzpiaci válság sem elfogadható indok a számukra, az egészségügyi dolgozók béremelését prioritásnak kellene tekinteni. Emlékeztetett arra, hogy ma délelőtt fél 11-kor Budapesten, a Körcsarnokban nagygyűlést tartanak az alapellátásban dolgozók. Várhatóan döntenek arról, hogy a 30 százalékos követelésüktől lényegesen elmaradó jövő évi béremelési szándék miatt az érdekérvényesítés milyen eszközéhez nyúlnak.
A szaktárca továbbra sem jelezte, hogy egészen pontosan milyen mértékű béremelésre számíthatnak jövőre az egészségügyi dolgozók. Csak annyit közölt, hogy az átlagosnál magasabb bérnövekménnyel számolhatnak majd. – A jövő évi költségvetési törvényjavaslatban szereplő számok erre lehetőséget nyújtanak – szögezte le a tárca sajtóosztálya. Baraczka Mariann, a Health Capital elemző-tanácsadó cég vezetője, a minisztériumtól nemrég távozott szakállamtitkár szerint a tárca játszik a számokkal, amikor azt állítja, nő az ágazat finanszírozása. Számításaik szerint reálértéken ugyanis legalább 2,5 százalékos – mintegy ötvenmilliárd forintos – elvonást terveztek. Csakhogy már ez is a múlté, azóta ugyanis kiderült: a pénzpiaci válság miatt új makroadatokra kell alapozni, és át kell dolgozni a büdzsét.
Varga Ferenc, a Magyar Kórházszövetség elnöke is azt mondja: tíz százalék alatti béremelés ahhoz sem elegendő, hogy a dolgozókat a pályán tartsa, nemhogy visszacsalogassa őket. Szerinte legalább 20-25 százalékos emelésre van szükség, és garanciákra a további bérfelzárkóztatásra. Ha ez elmarad, akkor olyan létszámhiány állhat elő az ágazatban, amely miatt számos intézmény kénytelen lesz működését korlátozni, azaz bizonyos ellátási típusokkal felhagyni. – Arról ne is beszéljünk, hogy milyen problémát okozna, ha az ÁNTSZ komolyan venné a minimumfeltételekben előírt személyi követelményeket – tette hozzá. Éger Istvánhoz hasonlóan a kórházszövetségi elnök is úgy fogalmazott: bármilyen lesz is a gazdasági helyzet, jövőre prioritást kell adni az ágazati béremelésnek.
A szakrendelőket képviselő Medicina 2000 nevű szervezet vezetője, Varga Imre is rendkívül kevésnek találná a tíz százalékot nem meghaladó emelést. Úgy fogalmazott: azon már túl vannak, hogy a gazdaság állapotáért aggódjanak, mert most már a betegellátásért is aggódni kell. Nincs több tolerancia, húsz éve hallgatják a munkavállalók, hogy ezért meg azért nincs pénz valódi emelésre, munkájuk anyagi elismerésére. A hálapénzt firtató kérdésünkre csak annyit mondott: hagyjuk ezt, nagyon szűk és egyre szűkebb az a réteg, amely jelentős mértékű paraszolvenciát kap. Arra a kérdésre, hogy a járóbeteg-ellátásban dolgozók csatlakoznának-e egy esetleges munkabeszüntetéshez, vagy hajlandók-e más, radikális érdekérvényesítő eszközhöz nyúlni, Varga Imre úgy fogalmazott: nem tartja kizártnak.