Hosszas politikai huzavona után tavaly márciusban tette közzé Molnár Lajos akkori egészségügyi miniszter, hogy a hazai kórházi ágyszámot 80 125-ről 71 324-re csökkenti. Egyes helyeken csak az aktív gyógyítás szűnt meg, s megmaradt a krónikus ellátás, az ápolás, illetve a rehabilitáció, míg más intézményekre végleg lakat került, vagy legalábbis megszűnt az önállóságuk. Lapunk megpróbált összesítést készíteni arról, hogy mennyibe kerültek a kórházbezárások. Adatokat azonban sehol sem kaptunk. Számításaink szerint a költségek – csak négy nagy, állami fenntartású intézmény, az Országos Gyógyintézeti Központ (OGYK), az Országos Baleseti és Sürgősségi Intézet (OBSI), az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI), valamint a Svábhegyi Országos Gyermekallergológiai, Pulmonológiai és Fejlődésneurológiai Intézet (SOGYFI) bezárását számolva – elérhetik a 10 milliárd forintot.
Megkerestük az Egészségügyi Minisztériumot, hogy a költségekről érdeklődjünk, de arról tájékoztatták lapunkat, hogy erről egyelőre nincs összesítés. A sajtóosztály azt közölte: mivel a központi egészségügyi intézmények bezárása 2007. április 1-jén kezdődött, így a bezárás költségei részben az intézmények költségvetésében jelentek meg, másrészt tárcaszintű, illetve kormányzati költségvetés biztosította a szükséges kiadások fedezetét. Mint kiderült: a megszüntetés lassú folyamat. A szóban forgó kórházakban ugyan már hosszú hónapok óta nem végeznek egészségügyi tevékenységet, az OGYK 2008. október 30-ig még önálló jogi személyként létezik, az OPNI, valamint a SOGYFI már törlésre került a költségvetési intézmények nyilvántartásából, de még jelenleg is folyik a felszámolással kapcsolatos gazdasági események lezárása. Egyelőre még arról sem tudtak összesítést adni, hogy a végkielégítések, illetve a szabadságmegváltással kapcsolatos költségek hogyan alakultak.
Nem készült még pontos öszszegzés a költségekről az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézetben (EKI) sem. Mint azt Kárpáti Zsuzsa, az EKI vezetője lapunknak elmondta: jövő év elején talán majd pontosabban látják, mennyibe is kerültek az intézménybezárások. Annyit mindenesetre megtudtunk, hogy az adósságállomány rendezése már megkezdődött. Az EKI adatai szerint az OGYK kamatokkal együtt közel 2,9 milliárd forinttal tartozott a beszállítóknak, amelyből az állam valamivel kevesebb mint 2,7 milliárdot fizet ki. A tartozás az OBSI esetében 780 millió forint volt, amelyből a megállapodás szerint 674 milliót fizetne ki az állam. Csak ez a két tétel több mint 3,3 milliárd forint, s még nem számoltunk a többi intézmény beszállítói, s esetleges közüzemi tartozásával.
A következő jelentősebb tétel az elbocsátások után járó végkielégítés és szabadságmegváltás. Ennek összegéről a Magyar Kórházszövetség sem kapott tájékoztatást, de becsléseik szerint több ezer emberről, illetve több milliárd forintról lehet szó. A korábban állami fenntartásban lévő intézményeknél további költségek várhatók. Ezekben az intézményekben ugyanis több tucat műhibaper van folyamatban, amelyekben az EKI-nek, azaz végső soron a magyar államnak kell majd helytállnia. Ezt azt jelenti, hogy ha a bíróság vagyoni, vagy nem vagyoni kártérítést, illetve az elszenvedett egészségkárosodás miatt havi járadékot ítél meg a felperesnek, akkor azt költségvetési forrásból kell kifizetni. Az összkövetelés több száz millió forint ezekben az ügyekben. További kiadást jelent az őrzés-védelem megszervezése, illetve, hogy különféle feladatokra – például az egészségügyi, illetve a működési adatok feldolgozására, vagy az ingóságok értékének felbecsültetésére – alvállalkozókat kellett bevonni.
origo.hu
Felállították az Ország Karácsonyfáját - képek
