Az egészségügy lesz a jövő év fő vesztese

A jövő évre tervezett járulékcsökkentés elmaradása miatt hiába lesz több bevétele az egészségbiztosítási kasszának, a pluszpénzt elvonja a kormány az ágazattól, s nem közvetlenül egészségügyi célokra, hanem a gyed kifizetésére fordítaná – állították lapunknak szakértők a jövő évi büdzsé újonnan benyújtott tervezetére hivatkozva.

AB-hez fordulnak a gyógyszergyártók. Alkotmánybírósághoz (AB) fordulnak a gyógyszergyártók, ha a kormány ismét bevezeti a gyógyszerismertetők vagy más néven orvoslátogatók után fizetendő pluszdíjat – közölte Székely Krisztina, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke. A személyenként évi ötmillió forintos befizetési kötelezettséget jogszabályellenesnek tartják, és annak visszavonását kérik. Úgy látják: ez sérti a munkához, az egyenlő bánásmódhoz, valamint a munkaerő szabad áramlásához való jogot. Az Alkotmánybíróság formai hibákra hivatkozva nemrég megsemmisítette ezt a paragrafust, ám akkor a gyártók tartalmi kifogásait nem vizsgálta. Most a formai hibákat kijavítva ismét bevezetnék ezt a tételt. (Z. N.)

Emiatt az egészségügyet a 2009-es költségvetési javaslat vesztesének nevezték.
Sinkó Eszter, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának szakértője kérdésünkre úgy magyarázta meg, hogy az ágazat finanszírozása reálértéken mindenképpen csökken az ideihez képest, ám a helyzetet súlyosbítja, hogy a kormány az ágazati büdzséből, azaz az Egészségbiztosítási Alapból (E-Alap) több tíz milliárd forintot nem közvetlenül természetbeni egészségügyi szolgáltatásokra használna fel. A szakember az ellátórendszer jelenlegi állapotában ezt abszurdnak nevezte.
*
Ugyanerre figyelmeztetett Baraczka Mariann, a Health Capital elemzőcég ügyvezetője is, aki egyébként nemrég még az Egészségügyi Minisztérium szakállamtitkáraként dolgozott. Ő így vázolta fel a jelenséget: körülbelül hatvanmilliárd forintos többletre számíthat az E-Alap amiatt, hogy a kormány a nemzetközi pénzpiaci válság miatt letett az egészségbiztosítási járulék jövőre tervezett csökkentéséről. Csakhogy míg az első, azóta már visszavont büdzséterv szerint a központi költségvetés még 45 milliárd forintot utalt volna az egészségbiztosítás kasszájába a gyermekgondozási díjak (gyed) kifizetésére, addig ez a tétel a második javaslatból eltűnt. Azaz a központi költségvetés jövőre egyáltalán nem járulna hozzá a gyed kiadásaihoz, amit technikailag az E-Alapból fizetnek ki. Erre korábban soha nem volt példa, hiszen a gyed valójában a családtámogatás egy formája, amely idegen az egészségbiztosítás rendszerétől, és ezt elismerve eddig a költségvetés fedezte az egészségbiztosító gyeddel kapcsolatos kiadásait, korábban száz százalékban, az idén már csak fele részben. Baraczka Mariann hozzátette azt is, hogy további 21 milliárd forintot kell kifizetni az E-Alapból a gyed utáni nyugdíjjárulékra. Így összességében tehát az egészségbiztosítás kasszájából 66 milliárd forintot vonna el a kormány a közvetlen egészségügyi céloktól. Ha azt feltételezzük, hogy a gyeddel kapcsolatos összes kiadást a központi költségvetésnek kellene állnia, akkor az elvonás meghaladja a százmilliárd forintot. Baraczka Mariann felhívta a figyelmet arra, hogy biztosítási járulékot azért fizetnek az emberek (illetve utánuk a munkaadók, vagy bizonyos esetekben az állam), hogy betegség esetén megkapják a szükséges természetbeni és pénzbeli ellátásokat. Ám ha a parlament így fogadja el a törvényt, akkor az egészségügy működtetése érdekében beszedett járulékokból több tízmilliárd forintot nem egészségügyi ellátásra használnak majd fel.
Varga Ferenc, a Magyar Kórházszövetség elnöke a következőképpen reagált a jövő évi tervezetre: jelenlegi állapotában az ellátórendszernek minden fillérre szüksége van. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke is hasonlóképpen nyilatkozott. Mint mondta: ettől a költségvetéstől semmit sem javulna, sőt inkább tovább romlana a gyógyítás színvonala hazánkban. Álságosnak nevezte a büdzsé tervezését, hiszen azzal a járulékcsökkentés elmaradása miatti többletet elvonnák az ellátórendszertől. Hozzátette: jövőre várhatólag nő az intézmények eladósodottsága, s fokozódik a munkaerőhiány. Ugyan szerepel a tervezetben némi bértöbblet, de egyelőre nem tudni, ez kiknek mekkora emelést jelent.