Az ilyenek forgalmazásával általunk lebuktatott Alimenti Kft., valamint a Nagy és Fia Kft. ezt az ellenőrzést megúszta. A 18 hamisított termék a Klenáncz méhészeté, és ugyancsak ennek a cégnek tulajdonában lévő Somlyószigeti Méztermelőtől származik, három a CBA-üzletlánc saját márkás áruja, egy a legnagyobb francia méztermelő üzem, a Famille Michaud méhészet produktuma. Kifogásokat találtak más termékekben is, de azok nem minősíthetők hamisítványnak.
*
Úgy tűnik tehát, végre a hatóság is észbe kapott, és vizsgálni kezdte azon cégek mintáit, amelyekről lapunk már több ízben bebizonyította, hogy rossz terméket hoztak forgalomba. A bizonyítás ellenére a hamis termékek azonban még mindig a boltokban vannak, többek között az Auchan, a Tesco és a CBA üzleteiben. Mert ugyan tegnap reggel a hatóság felszólította a lebukott cégeket az áru haladéktalan visszahívására, ám hogy erre pontosan mikor kerül sor, senki nem tudott érdemi választ adni.
– A felelősség elsősorban az előállítóké, nem a hatóságé – jelentette ki Süth Miklós szakállamtitkár és országos főállatorvos. Hozzátette: nem a hatóság feladata a termékek eltüntetése, neki ugyanis az a dolga, hogy kiszabja a bírságot, akár többször is, vagy ha kell, büntetőfeljelentést tegyen. Újságírói kérdésre, hogy ettől a hatósági hozzáállástól a magyar fogyasztó vajon biztonságban van-e, Süth határozottan közölte: Magyarországon a fogyasztó a legnagyobb biztonságban van. Ennek azonban ellentmond az a tény, hogy a Magyar Nemzet, a méhészeti szakegyesület által lebuktatott hamisított mézeket hónapok óta árulják a boltok a hatóság tudomásával. – Az élelmiszer-biztonság közérdek, amelyben minden szereplő a lehető legjobban igyekszik végezni a munkáját, ám mostanában számos kritikát kapott – jegyezte meg a főállatorvos. Majd a saját tehetetlenségüket a médiára hárítva így folytatta: a sajtó által koholt vádak mégsem billenthetik ki egyensúlyából a hivatalt. A sajtót megjárt mézbotrányhoz meglehetős cinizmussal hozzáfűzte, hogy mivel évente mindössze 20-40 dekagramm mézet fogyasztunk fejenként, a „mézbotrány” korántsem olyan jelentős az egyébként fejenként éves szinten elfogyasztott 1,1 tonna élelmiszerhez képest. – Minden más élelmiszer-biztonságot érintő kérdésben jól végezzük a munkánkat, ezért felesleges a sajtó vagdalkozása – mondta.
A főállatorvos határozottan visszautasított minden olyan vélekedést, amely arról szól, hogy az általa irányított hatóság nem jól, illetve a külföldi termékek javára részrehajlóan végzi a munkáját. Saját korábbi nyilatkozatát cáfolva kijelentette, hogy nem igaz, miszerint több tíz milliónyi közpénzt herdáltak volna el az új, enzimes vizsgálati módszer kifejlesztésére. Majd elfogadhatatlan hatósági magatartásukat bemutatva úgy fogalmazott: azok a több tíz milliós, akár százmilliós büntetések, amelyeket a hamis mézet gyártó cégekre vetnek ki, sokkal nagyobb hasznot hajtanak a büdzsének, mint amennyibe a módszer kifejlesztése került.
Süth Miklós mellett Bognár Lajos, a MgSZH alelnöke és Búza László igazgató-főállatorvos ismertette tegnap az október 26-án indult széles körű mézvizsgálatok módszertanát, amelyben már a legújabb, szintetikus enzimeket kutató biztonsági eljárással elemzik a termékeket. Erre az eljárásra szerintük azért volt szükség, mert a korábbi vizsgálati módszerek nem tudták kimutatni a kifinomultabb hamisítási módokat, amely megállapítás azonban csak Magyarországra igaz, mégha a szakemberek ezt elfelejtették is hozzátenni. Mint ahogyan azt is, hogy az unióban több laboratórium tökéletesen megfelel az általuk támasztott követelményeknek. Az októbertől itthon alkalmazott új módszerrel közvetlenül kimutathatók a méztermékek nem természetes enzimjei, akárcsak Brémában.
Az áprilistól december közepéig tartó, kiemelt ellenőrzés során az előállítókra, forgalmazókra eddig összesen 146 millió forint büntetést róttak ki. Ugyanakkor a vizsgálatok már azt mutatják, hogy a helyzet javul. Az ellenőrzés második szakaszában tegnapig 196 véletlenszerűen kiválasztott minta érkezett, amelyből eddig 144 mintát elemeztek, és 82 mintát kifogásoltak. Így derült ki, hogy 18 termék egyáltalán nem felel meg azon előírásoknak, amelyek alapján a vizsgált portéka kizárólag természetes mézet tartalmaz, tehát hamisítvány.
– Ha egy termékről bebizonyosodik, hogy hamisítvány, akkor sem lehet a cég összes termékét betiltani, pláne nem lehet a céget magát eltörölni – jegyezte meg Süth, majd emlékeztetett: tavasszal a németországi társhivatal kereste meg azzal, hogy a hazánkból származó 92,4 tonnányi mézben idegen enzimet találtak, ami feltételezi, hogy nem természetes alapanyagokból álltak ezen termékek.
A törvény szerint a boltban forgalomba hozott termékért a forgalmazó felel. Arra a kérdésünkre, hogy a hamis áruk kiszűrése érdekében a termelőktől és a felvásárlóktól átvevő, a boltokba végül szállító csomagolócégek miért nem élhetnek az új, kifinomultabb vizsgálati módszer lehetőségével, Süth Miklós úgy foglalt állást: a hatósági labor elsősorban a hatóság igényeit hivatott kiszolgálni. Ráadásul azok a csomagolók, amelyek büntetést kapnak az általuk továbbadott hamis méz miatt, később polgári peres úton továbbháríthatják a felelősséget beszállítójuk felé. A főállatorvos egyelőre tehát nem gondolja azt, hogy lehetőséget kellene adni az újabb ellenőrzésekre, bár kilátásba helyezte, hogy a december közepéig tartó hatósági razzia lezárultával mégis lehet
erre mód.
Süth Miklós egyébként saját bevallása szerint kizárólag hazai termelők mézeit fogyasztja otthonában. Azt nem árulta el, hogy ezt honnan tudja, mivel az üvegekre a származásról csak az van ráírva, hogy Európán belüli vagy azon kívüli termék.
origo.hu
Az Orbán Balázst támadó Polyák Gábor David Pressman pénzosztója
