Még a nemi hovatartozásra és a személyes ügyekre is rákérdeznek az adóhivatalnál, ha valaki ott próbál januártól karriert építeni. Egy közelmúltban megjelent rendelet szerint ugyanis komplex személyiségvizsgálatra kötelezett minden köztisztviselői státusba kerülő jelentkező. A jogszabály melléklete pontosan felsorolja, mely adóhatósági munkakörökben írják elő az alkalmassági vizsgálatot, ami alól a személyiségi jogokra hivatkozva sincs kibúvó. Ha ugyanis valaki megtagadja a tesztelést, elbúcsúzhat revizori álmaitól.
– Nem tudjuk felvállalni azt, hogy egy idegileg labilis, a stresszt nehezen tűrő, netán korrupcióra hajlamos egyént alkalmazzunk az adófizetők pénzéből – mondta tegnap az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) vezető pszichológusa a vizsgálatot bemutató tájékoztatón. Szombathelyi Csilla ismertette: a hivatalnál elvárt IQ a nemzetközi szabványok alapján legalább 90-es, ami egy, a középiskolát kettes-hármas jegyekkel elvégzett ember intelligenciáját feltételezi. Az átlagrevizor egyébként 115-ös, vagyis magas intelligenciával rendelkezik – közölte a szakértő, hozzátéve: mégsem ez dönt a felvételin. A rafinált személyiségteszt eredményei ugyanis sokkal többet elárulnak arról, vajon lojális és jó APEH-os válik-e valakiből, netán hajlamos-e a csalásra. A háromórás „átvilágításkor” azt is mérik, hogyan tud valaki összeadni, kombinálni vagy éppen miként kezelne egy dühöngő ügyfelet. A háromfős bizottság figyelmét a pályázó aktuális idegállapota és szociális érettsége sem kerüli el, de főként az nem, hogy a leendő hivatalnok hajlamos-e kenőpénz elfogadására. Megtudtuk: előfordult már, hogy egy mentális teszt során derült ki, a pályázónak nem revizori állásra, sokkal inkább klinikai kezelésre van szüksége. Arra is volt példa, hogy egy családi ügyei miatt depresszióban szenvedő alkalmazott a hatalmával élt vissza úgy, hogy válófélben lévő férje vállalkozására eresztette rá revizortársait. Ezzel együtt a szakértő szerint nem könynyű meghúzni azt a határvonalat, amikor valaki éppen rossz időszakát éli, ezért depressziós vagy valóban alkalmatlan a hivatali munkára. Ám a kérdéseket és a szakértőket nem lehet kijátszani. A fókuszban a korrupciógyanú áll, hiszen a lélektani elemzés leginkább a feketegazdaság elleni küzdelmet szolgálja – tette hozzá Szombathelyi.
– A jogbiztonság elve nem ad rá lehetőséget, hogy a már meglévő tizenötezer fős APEH-állományt is leteszteljük – mondta el lapunk kérdésére az adóhivatal biztonsági főosztályának vezetője. Szabó Lászlótól megtudtuk: annak ellenére, hogy az ő feladatuk kiszűrni a csaló kollégákat, csak statisztikai és értékelő-elemző módszereik vannak a korrupt ügyleteket megelőzésére. – Nincsenek titkos eszközeink vagy beépített megfigyelőink, de mivel a rendszer minden mozzanata nyomon követhető és az adóügyi vizsgálatokat sem csak egy ember végzi, a nagy lebukásveszély miatt kicsi az esély a korrupcióra – mondta. Hozzátette: a vezetők rendszeresen beszámoltatják a beosztottakat, ami a gyakorlatban megfelelő kontrollnak bizonyul. Azzal viszont, hogy a jelenlegi létszámot nem tesztelik le, az emberi tényező kockázata továbbra is fennáll – ismerte el, úgy fogalmazva: „a rés továbbra is ott van a pajzson”. Ahogy a legutóbb lebukott vagyonosodási osztály vezetőjének esetében, aki kétmillió forint kenőpénzt vett át egy nyugalmazott tábornok fiától. A biztonsági főosztály vezetője ezzel együtt hangsúlyozta: csak elenyésző arányban fordulnak elő ilyen esetek, a januártól kötelező alkalmassági vizsgálattal pedig még kisebb lesz az esély, mivel az a cél, hogy a „potenciális gyenge pontokat” eleve kiszűrjék.
origo.hu
Bánki Erik: Magyarország meg tudja csinálni! - videó
