A cégek jelzései alapján az elhúzódó reálgazdasági krízisben mintegy 14 ezer ember számára válik hamarosan kérdéssé, miből tartja el ezután a családját. A válság áldozatai számára kulcsfontosságú tudnivaló, hová forduljanak és mire számíthatnak, miután kézhez kapták felmondólevelüket.
A munkakeresőknek célszerű felkeresniük az Állami Foglalkoztatási Szolgálatot, amely a Foglalkoztatási és Szociális Hivatalból, hét regionális munkaügyi központból, illetve munkaügyi kirendeltségekből áll. Konkrét segítséget azonban főleg a munkaügyi központok kirendeltségei nyújthatnak, hiszen ők vannak közvetlen kapcsolatban ügyfeleikkel. A munkaügyi kirendeltségeken ugyanis az álláskereső részére elérhetők a térség munkaadói által bejelentett állásajánlatok. A központtal való együttműködés módját az álláskeresővel közösen határozzák meg, s azt megállapodásban rögzítik.
*
Fontos tudni, hogy az álláskereső köteles elfogadni a munkaügyi központ által felajánlott – képzettségi szintjének, egészségügyi állapotának – megfelelő munkahelyet, mely a lakóhelyétől maximum másfél órányi távolságra van. Az állásajánlatnak az ügyfél általi indokolatlan visszautasítása a nyilvántartásból való törlést vonja maga után. A központokban lehetőség nyílik pályaválasztási vagy átképzési tanácsadásra is, ez utóbbi esetben számos tanfolyam-lehetőség is várja az állástalanokat.
A munkaügyi központ által nyújtott ellátások közül a leggyakoribb az álláskeresési járadék. Ez 2005 novemberében váltotta fel a munkanélküli-járadékot, a nyugdíj előtti munkanélküli-segély pedig beépült az álláskeresési segélybe. Álláskeresési járadékra az jogosult, aki a munkanélkülivé válását megelőző négy éven belül legalább 365 napot igazoltan dolgozott, új munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre. Ezt a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti illetékes munkaügyi kirendeltségen kell bejelenteni, ahogy azt is, hogy utcára került és új állást keres.
Egy nap járadékfolyósításhoz öt nap munkaviszonyban töltött idő szükséges, így az álláskeresési járadék folyósításának legrövidebb ideje 73, míg a leghosszabb ideje 270 nap. A munkanélküliség első hónapjaiban állítólag jóval nagyobb az esély az újbóli elhelyezkedésre, mint a tartós munkanélküliség esetén. A járadék ezért az első három hónapban az állástalan korábbi átlagkeresetének a 60 százaléka, de legalább a minimálbér 60 százaléka, vagyis kiszámítva jelenleg 41400 forint. A felső határ a kötelező legkisebb munkabér 120 százaléka. Kilencven napon túl a járadék már egységesen a kötelező legkisebb munkabér 60 százaléka, azaz 41400 forint. A járadék folyósításának kezdő napja a munkaügyi központnál való jelentkezés napja. Amíg a munka nélküli személy álláskeresési járadékot kap, addig nem folytathat keresőtevékenységet, az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzés kivételével. A statisztikák szerint egyébként hazánkban a munkanélküliség átlagos időtartama 18-19 hónap.
Az álláskeresési segély ennél is szerényebb, az ugyanis csak a minimálbér 40 százaléka. Ezt a juttatást kaphatják például azok, akik jogosultak a hat hónapnyi járadékra, s azt igénybe is vették, de még nem találtak munkát. A segély folyósítási ideje 90 nap, ha azonban az álláskereső elmúlt 50 éves, akkor 180 nap. Ezt a fajta segélyt a nyugdíj előtti munkanélküli-segélyre jogosultak is igényelhetik, ők az öregséginyugdíj-jogosultság megszerzéséig hátralévő időszakra kaphatják.
origo.hu
Az Orbán Balázst támadó Polyák Gábor David Pressman pénzosztója
