Nem biztos, hogy a „legolcsóbb” az olcsó

A karácsonyi élelmiszerek megvásárlása előtt érdemes megfontolni a lapunknak nyilatkozó érdek-képviseleti vezetők tanácsát, miszerint Magyarországon is csalóka a magukat legolcsóbbnak hirdető diszkontláncok és hipermarketek árképzési gyakorlata. Egy angol magazin harminchárom alapvető ételt és italt szerzett be különféle üzletekben, és éppen az egyik olcsó diszkontláncnál fizette a legtöbbet. Egy biztos: nem bánjuk meg, ha a bevásárlótúrán a hagyományos piacot is útba ejtjük.

Sokan gondolják azt, hogy akkor jönnek ki a legjobban, ha a karácsonyi bevásárlást a hipermarketekben és diszkontláncoknál bonyolítják le. A The Grocer nevű brit magazin legfrissebb felméréséből azonban kiderült, hogy a diszkontok közel sem olyan olcsók, mint azt a vásárlók hiszik. A szaklap ötven fontos háztartási terméket választott ki, amelyek közül harminchárom olyan cikket – például kenyeret, bort, mosogatószert, csokoládét – tett összehasonlító kosarába, amelyek egyaránt megvásárolhatók a vizsgált üzletekben.
A kutatás során a legolcsóbb láncolat a hazánkban nem ismert Asda lett, míg a legdrágább blokkot a diszkontáruházak árélharcosaként számon tartott Aldiban kapták a lap cikkírói. A végeredmény azért is érdekes, mert az Aldinak olyan híre van a szigetországban, hogy a vetélytársak között nem egy a cég áraihoz hasonlítja saját akciós árait. Ismeretes, hogy a diszkontláncok puritán körülmények között, gyakorlatilag dobozból árulnak, és kifejezetten szerény választékot kínálnak, állításuk szerint az olcsóság érdekében.
Másfélszeres különbség
A The Grocer magazin munkatársai az alapvető élelmiszerek kiválasztott harminchárom tételes kosarához a Tescóban (amely Angliában – ellentétben kelet-európai üzletpolitikájával – kis boltokat üzemeltet) 20 fontért tudtak hozzájutni, míg a Lidlben és a Nettóban 25, az Aldiban pedig 30 fontot kellett a kasszánál hagyniuk.
A felmérés egyik megállapítása, hogy a diszkontláncok sajátmárkás termékeinél általában olcsóbbak voltak a szupermarketek hasonlóan saját logóval ellátott árui. A saját címkés árukról viszont lapunk is többször megírta, hogy minőségük Magyarországon általában elmarad a konkurens termékekétől.
Az Aldi hazai honlapján az alábbiakat közli vásárlóival: „az Aldi név az elmúlt évtizedek során meghatározó fogalommá vált. Tartósan magas minőséget jelent folyamatosan alacsony áron.” Az akciós árukkal teletűzdelt magyar honlapjuk alján ugyanakkor figyelmeztet a cég: „Kérjük, vegye figyelembe, hogy állandó árukészletünkkel ellentétben ezen termékek csak korlátozott számban állnak rendelkezésre. Ezek az ajánlataink a készlet erejéig érvényesek. Amennyiben gondos tervezésünk ellenére bizonyos termékek a nem várt magas kereslet következtében már az értékesítés első napján elfogynak, úgy ezért kérjük szíves elnézését.”
A minőséget sem ellenőrzik
Az Aldi magyar képviselőit nem értük el a hét végén, korábbi tudósításainkból viszont kiderül, hogy nálunk a hipermarketek, köztük a Tescóról és az Auchanról bizonyosodott be a legtöbbször, hogy akciós hirdetéseik megtévesztők voltak. A Magyar Nemzet által feltárt mézbotrány egyik tanulsága pedig az, hogy a Tesco a lelepleződés után sem volt hajlandó betartatni a legalapvetőbb minőségi előírásokat a méztermékek beszállítóival.
Hazánkban nem készült hasonló felmérés, abban azonban az általunk megkérdezett beszállítók és szakmai szervezetek is egyetértenek, ha idehaza is végeztek volna összehasonlítást a szakemberek, az valószínűleg hasonló eredményt hozott volna, mint ami Nagy-Britanniában készült.
Kathy Attila, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság szóvivője lapunknak elmondta, nem vizsgálják a diszkontüzletek árképzési politikáját, csak azt, hogy az egyes cégek ugyanazokkal az árcímkékkel látják-e el termékeiket, amelyekkel akcióikban azokat meghirdették. Lapunk megkérdezte a Tudatos Vásárlók Egyesületének vezetőjét is, készítettek-e összehasonlító felmérést, ám azt a választ kaptuk, hogy az egyesület csak a környezettudatos és etikus vásárlás filozófiájának terjesztésével foglalkozik.
Csalitermék és extrahaszon
A nagy élelmiszeráruház-láncok nem mindig és mindenkor a legolcsóbbak, és az általuk kínált élelmiszerek minősége is gyakran hagy kívánnivalót maga után – reagált a felmérésre lapunknak Obreczán Ferenc, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MGGSZ) főtitkára. A szakember kifejtette: átfogó piacvédelemre volna szükség, nem pedig a földművelésügyi tárca PR-fogásnak betudható ellenőrzési akcióira, hiszen azért, hogy vonzóvá váljanak a vásárlók számára a diszkontláncok, egyes élelmiszereket olcsóbban kínálnak, más (alapvető) cikkeket azonban jóval drágábban az átlagosnál, amellyel a rászedett vásárló idő hiányában már nem fordul vissza a pénztártól. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint tőlünk nyugatabbra más az egyes láncok kereskedelmi struktúrája, és más a vásárlóerő is, ugyanakkor rámutatott: az Aldi „lebukott”, ha a szigeteken azzal reklámozta magát, hogy ő a legolcsóbb.
– Szükség volna egy új értékesítési rendszerre; a piacok újra betölthetnék régi szerepüket, ahol a termelők és a vásárlók között nem közvetítene több közbeiktatott láncolat – fogalmazott az MGGSZ főtitkára. Így talán nem fordulhatna elő a lapunk által felderített és többször publikált mézzel való visszaélés, vagy olyan felháborító eset, amikor a megvizsgált parasztkolbászban mindössze két-három százalék húst találtak az ellenőrök. – Azt sem tudhatjuk, hogy a külföldről, gyakran Ázsiából, Afrikából vagy Dél-Amerikából beszerzett gyümölcsök és élelmiszerek milyen és mennyi vegyszert tartalmaznak – figyelmeztetett Obreczán Ferenc.
– Ha tehetjük, ne az első üzletben vásároljunk be, szánjunk időt az árak összehasonlítására, lapozzuk át a különböző konkurens láncok prospektusait – tanácsolta az olvasóknak Vámos György. Hozzátette: a „vásárló nem hülye”, lehet, hogy egyszer rosszul vásárol, de másodszor valószínűtlen, hogy hagyja magát újból rászedni. Obreczán Ferenc ugyanakkor úgy vélte: a jövőben egyre inkább érződik majd a „diszkontjelenség”, mert az állásukat vesztett emberek rákényszerülnek majd az olcsó és gyakran silány minőségű termékek megvásárlására. – A diszkontláncok többségében külföldről szerzik be áruikat, kamionnal szállítják Magyarországra, ami drágábbá teszi a termékeket, miközben ezek az árucikkek kiszorítják a magyar gazdák termékeit a piacról – fogalmazott Szép Zsuzsanna, a Levegő Munkacsoport sajtószóvivője.