Szenvednek a vendéglősök az év végi hajrában: míg korábban a december az egyik legjövedelmezőbb időszak volt, addig mára csak az üres vendégtér és az apadó kaszsza maradt. Sorra mondják le ugyanis év közben megrendelt rendezvényeiket a cégek, és nem jönnek már a törzsvendégek sem – panaszkodtak a vállalkozók tegnap a Magyar Vendéglátók Ipartestületének (MVI) rendezvényén.
A forgalomzuhanás azonban még csak ezután következik, a válságbomba ugyanis a jövő év első felében robban itthon, amikorra a belső fogyasztás eléri mélypontját. Így hamarosan ennél is jobban megérzik az éttermek a közelmúltban elbocsátott sok ezer ember hiányát. Egy utcára tett dolgozó ráadásul a valóságban három-négy vendég kiesését jelenti, hiszen ha egy háztartásban elapad egy forrás, az az egész család fogyasztását befolyásolja. Emiatt a megszorítások óta elszenvedett húsz-harminc százalékos forgalomcsökkenés után 2009-ben újabb súlyos milliókkal csökken majd a vendéglátós kaszsza. – Ha kiállok az üzlet elé, és minden arra járónak adok egy ezrest, akkor is jobban járok, mint ha naponta kinyitnék – jegyezte meg egy fővárosi étterem tulajdonosa, aki elárulta lapunknak: néhány luxuskategóriájú üzlettől már most szabadulnának a tulajdonosok.
Jövőre tehát tömeges elbocsátások, a jelenleg 57 ezer vállalkozás legalább tíz százalékának csődje és minden téren nélkülözés jön a vendéglátásban is. Márpedig ők régóta hirdetik: jogkövető magatartás mellett képtelenek nyereséget termelni, sőt a megszorítások óta sokan inkább veszteséget halmoznak.
Például alaposan megtizedeli az üzletek kasszáját az a húszféle nyilvántartási kötelezettség is, amivel naponta pepecselhet az éttermes. Mindemellett a hatósági razziák is elképesztő helyzeteket teremtenek.
Nemrégiben történt, hogy egy háromszáz fős vidéki esküvőn koktéllal kínálták az érkezőket. Hívatlan vendégként megjelent a vámhatóság is, majd jövedéki ellenőrzést tartott. Ismeretes, a koktél olyan italkeverék, amelyet többféle szeszből készítenek. A jogszabályok szerint viszont italt kizárólag engedéllyel rendelkező adóraktárban lehet előállítani, majd zárjeggyel ellátni. Mivel a koktél a hatóság szerint „önálló” italnak számít, ezért a „csalásért” meg is büntették a vendéglátóst.
– Jóformán a legtöbb hatósági büntetés csak feltételezésen alapul, gyakran nem is történik jogsértés – jelentette ki Háber Tamás, az MVI elnöke, idézve azt az esetet, amikor egy fogyasztóvédelmi razziában két deciliter narancslét rendeltek, majd a mennyiség ellenőrzésekor a pohárból visszatöltették azt a mérőedénybe. Ez viszont óhatatlanul cseppvesztéssel járt, ami ötvenezer forintjába került a vállalkozónak.
Amiatt is sarcoltak már, mert nem volt névkitűző egy felszolgálón, holott erről semmilyen jogszabály nem rendelkezik. Százezret fizetett az a konyha is, amely újonnan megvásárolt hűtőjéről a razzia előtt nem húzta még le a védőfóliát. Vidéken pedig, egy húsz éve működő étteremhez légvonalban mérve kétszáz méteren belül gyógyszertár nyílt, mire hamarosan büntetést róttak a vendéglátóhely üzemeltetőjére, mondván: üzlete előtt hagyta a nála kapható sör reklámtábláját, ami egy patika közelében tilos. – Habár az ellenőrzéseket folyamatosan szigorítják, azzal nincsenek tisztában a döntéshozók, milyen világszerte bevált technológiákkal dolgozunk, amelyek esetenként ütköznek a leginkább csak papíron teljesíthető szabályokkal – vázolta Háber, kijelentve: az államnak nem lehet célja a magyar vállalkozók ellehetetlenítése.
origo.hu
Újabb osztrák útzár lehetetleníti el a magyar ingázókat
