Megértem és osztom állampolgárként a kormányfő felháborodását. De bármilyen fegyvertelennek érzi is magát a jogállam az ellenségképző gyűlölködéssel szemben, a lapok véleménytartalma nem lehet indok az állami hirdetések megtagadására. Ha valóban elrendelnék a Magyar Hírlap kizárását a hirdetésekből, az a sajtószabadságra ártalmas precedens volna – válaszolt lapunk kérdésére Haraszti Miklós, utalva Gyurcsány Ferenc valamennyi állami intézménynek és állami tulajdonú vállalatnak címzett azon kérésére, hogy szüntessék meg a Magyar Hírlap előfizetését. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) sajtószabadság-képviselője szerint „sajtóorgánumok ellen bojkottra az állam az alkalmazottait nem utasíthatja és nem is szólíthatja fel”.
Haraszti úgy látja: a Magyar Köztársaság kormánya erkölcsi felháborodás okán sem lehet érzéketlen az állami döntésekben rejlő veszély iránt. „Ha lapok, szerzők átlépik a véleményszabadság határát, azzal a bíróságoknak kell foglalkozniuk. A rasszista üzenetekkel zsonglőrködő orgánumokat pedig mértékadó politikai és civil erők összefogásával kell elszigetelni” – vélekedett az egykori jogvédő.

Ellopták a németek aranyát?