Lara még mindig műszívvel él

Több mint két és fél hónapja vár donorra a műszívvel élő másfél éves kislány, de eddig nem érkezett jelzés megfelelő szervről. Larának tavaly év végén ültették be a keringéstámogató eszközt az Országos Kardiológiai Intézet Gyermekszív Központjában, saját szíve ugyanis már nem volt képes ellátni feladatát.

2009. 02. 26. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

December eleje óta él műszívvel Lara. A keringést segítő eszközt akkor ültették be az orvosok, mert saját szíve már nem működött megfelelően. A most 18 hónapos kislány azóta nem hagyta el az Országos Kardiológiai Intézet Gyermekszív Központját. Orvosai szerint állapota a körülményekhez képest megfelelő. A családtól megtudtuk, hogy nemrég kapott egy kisebb fertőzést, de már jól van. A szakemberek szerint műszívvel elméletileg fél évig van jó esély az életben tartására. Lara két és fél hónapja vár donorra. Egyelőre azonban nem akadt olyan szerv, amelyet beültethettek volna neki.
Mihály Sándor, a szervkoordinációs iroda vezető koordinátora lapunknak elmondta, a műszíven lévő kislány akut várólistára kerülése óta négy gyermekdonorról érkezett jelentés, de egyik szív sem volt alkalmas Larának. Volt, amikor a vércsoport, míg máskor a szerv mérete nem volt megfelelő.
Ilyen kicsi gyermekeknél különösen nehéz donort találni. Csak hasonló korú gyermek szíve jöhet szóba, egyébként az új szerv nem férne be a kislány mellkasába. Az ilyen speciális eseteknél nagyobb esély volna a megfelelő donor megtalálására, ha Magyarország tagja volna valamely nemzetközi szervcserehálózatnak. Noha csatlakozásunk már régóta téma a szakemberek között, álláspontjuk közel sem egységes ebben a kérdésben, így még nem vagyunk tagjai ilyen szervezetnek.
Kóbori László, a Semmelweis Egyetem docense abban bízik, hogy hamarosan javul a hazai helyzet a szervátültetések területén. Az Európai Unió ugyanis egységes transzplantációs irányelveket dolgoz ki, s hamarosan megkezdődik ezek beépítése a magyar jogrendbe. Kóbori László – aki tagja az új szabályt előkészítő uniós szakmai bizottságnak – hangsúlyozta: az egységes irányelvnek köszönhetően javulhat a szervátültetés minősége, miután valamennyi országnak ugyanazokat a szakmai szabályokat kell majd alkalmaznia a donorjelentéstől a betegek utógondozásáig. Arra a kérdésre, hogy mi változik majd a gyakorlatban, úgy fogalmazott: jogszabály írhatná elő bizonyos kórházaknak az agyhalottak bejelentését, így reményeik szerint hamarosan több donor lesz, s többen juthatnak majd átültethető szervhez. Az ehhez szükséges infrastrukturális feltételrendszerhez akár uniós pályázatokon is kaphatunk támogatást – tette hozzá. Változás lehet az is, hogy a nagyobb kórházakban kötelezően alkalmazni kell majd az agyhalottakkal és hozzátartozóikkal foglalkozó szakembereket. A donorgondozás az orvosoknak rendkívül nagy fizikai és érzelmi terhet jelent. Legnehezebb feladataik közül például a halálhír közlését is átvehetnék a speciálisan erre a munkára felkészített hivatásos donorgondozók – mondta Kóbori doktor.
Nem sokkal azelőtt, hogy Larát megoperálták, egy másik kislány, Mirjam is műszívet kapott. Ő volt egyébként az első olyan magyarországi gyermek, akit – 34 napig – ilyen eszköz tartott életben, amíg megtalálták számára a megfelelő donort. A kislány már hazamehetett a kórházból, állapota megfelelő.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.