„A legfontosabb, hogy együtt vagyunk”

Lehet akadályokat görgetni a nemzeti ünnep útjába, de a szívekből semmilyen külső hatalom nem tudja kitörölni azt – mondta Sólyom László a székelyföldi Nyergestetőn, barátságtalan gesztusnak nevezve a román hatóságok vele szemben tanúsított példátlan eljárását.

Gyenesei Székelyföldön. Ünnepi beszédet tartott Székelyudvarhelyen Gyenesei István önkormányzati miniszter. A tárca beszámolója szerint ő az első magyar kormányoldali politikus, akit a 2004. decemberi szavazás óta ünnepi szónoknak kértek fel a nemzeti ünnepen a határainkon túl élő magyarok. A közlemény szerint Gyenesei azt mondta, „zarándokként utazott Székelyudvarhelyre a kormány jó ügyek mellett elkötelezett, független politikusaként”. – Úgy jöttem, hogy személyes jó barátokat köszönthetek itt! Hívő ember vagyok, aki pünkösdkor már többször zarándokolt el Csíksomlyóra, amit családommal és barátaimmal együtt ez évben is tervezünk – mondta, hozzátéve, ha a legaktuálisabb vitakérdésekről kérdezik, a válasz nem lehet más, mint hogy a kulturális autonómia európai minimum. – Miután a területi autonómia létező gyakorlat Európában, értem és megértem azt az álláspontot, hogy a kisebbségi jogok a területi autonómiában teljesedhetnek ki – fűzte hozzá.

Kopjafát állított Nyergestetőn Sólyom László szombaton az 1848–49-es forradalomban és szabadságharcban elesettek emlékére. Az eredetileg vasárnapra meghirdetett esemény előre hozásáról azután döntött az államfő, hogy kiderült: a román hatóságok visszavonták az elnök repülőgépének leszállási engedélyét. Sólyom László emiatt szombaton autóval tette meg a Budapest és a Székelyföld közötti, mintegy 700 kilométeres távolságot, utazása azonban még így sem volt zökkenőmentes. Az elnököt szállító konvojba tartozó gépkocsikat, az azokban utazó személyek úti okmányait a diplomáciai szokásokkal ellentétben a borsi határátkelő román munkatársai egyenként vizsgálták végig.
Sólyom László a Háromszéki- és a Csíki-medencét összekötő átjárón, Nyergestetőn elmondott beszédében is utalt a gáncsoskodásra, mondván: nemzeti ünnepet államilag nem lehet sem elrendelni, sem eltörölni, az csak akkor lesz ünnep, ha a nép a szívébe fogadja. – A legfontosabb, hogy együtt vagyunk. A legfontosabb, hogy minden akadály ellenére együtt ünnepelünk – fogalmazott. A vizit helyszíne a magyar Thermopülainak is nevezett, 895 méter magasságban lévő nyereg, ahol Tuzson János őrnagy kétszáz székely katonája 1849. augusztus elsején többször visszaverte a sokszoros túlerőben lévő cári seregeket. – Itt, Nyergestetőn, a honvédek sírja fölött különös súlya van annak, ha kimondjuk: a nemzet az élők, a halottak és a még meg nem születettek szövetsége – hangoztatta a több mint kétezer megemlékező előtt az államfő.
*
Miközben tavaly októberi csíkszeredai látogatásán a köztársasági elnök a Székelyföld ama igényéről szólt, hogy gazdasági fejlődéséhez történelmi egységének megfelelő igazgatási keretet kapjon, ezúttal a nemzet egységét hangsúlyozta. – Jó magyarnak lenni itt a Nyergestetőn, a magyar szabadság megszentelt emlékhelyén. Szokták mondani, hogy a magyarok a vereségeiket ünneplik. Nem így van. Itt is, most is arra emlékezünk, hogy vannak helyzetek, amikor nem lehet tovább visszavonulni, amikor neki kell vetni a hátat egy sziklának, egy fenyőnek, és szembe kell fordulni az ellenséggel – hangzott Sólyom László szakadó hóesésben elmondott beszéde.
Az eseményen felszólalt Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke is, aki szerint a szabadság, egyenlőség, testvériség mellett a magyaroknak az öszszefogás eszméjét is üzeni az ünnep. Tőkés László református püspök, európai parlamenti képviselő úgy fogalmazott: a Sólyom László látogatása körüli huzavona a habsburgi vagy az 1989 előtti időket idézi, amikor a nemzeti közösségeket az „oszd meg és uralkodj” elve alapján fordították szembe egymással, illetve egyeseket persona non gratának nyilvánítottak, és kiutasítottak Romániából.
A nyergestetői megemlékezés után Sólyom a sajtónak nyilatkozva kifejezte meggyőződését, hogy amikor egy államfő egy másik országban élő nemzeti kisebbség tagjaival együtt emlékezik meg egy nemzeti ünnepről, az hozzájárul a két ország kapcsolatának javulásához. A köztársasági elnök furcsának és barátságtalan gesztusnak nevezte utazásának körülményeit, amelyeket szerinte majd a két ország külügyminisztériuma tisztáz egymással.
Barátságtalan lépésnek nevezte Sólyom gépe leszállási engedélyének megtagadását Göncz Kinga külügyminiszter is, aki szerint ha valóban arról szól a történet, hogy nem szívesen látják az államfőt Romániában egy magyar nemzeti ünnep alkalmából, az elfogadhatatlan. Közölte, a Külügyminisztériumban ma értékelik a kialakult helyzetet, és várhatóan ismét bekéretik a budapesti román nagykövetet.
Ezzel egy időben a román hatóságok azt tudatták, hogy egy félreértelmezett kifejezés – az önkormányzat szó autonómiaként történt fordítása – miatt vélték úgy, hogy nem alkalmas a magyar államfő március 15-i székelyföldi látogatása. A történtek mindenütt rányomták a bélyegüket az Erdély településein rendezett tegnapi ünnepségekre, ahol a szónokok egyöntetűen elítélték Bukarest magatartását. Markó Béla elnök az RMDSZ Székelykeresztúron rendezett központi rendezvényén úgy vélekedett: a román politikusok egy része úgy fél az autonómia szótól, mint az ördög a tömjénfüsttől. – A minap is hallottuk egy román politikustól: soha nem lesz területi autonómia. Erre is csak azt válaszolhatjuk: várjuk ki a végét. Ha egységesek vagyunk, a román soha szó magyarul azt fogja jelenteni: hamarosan – jelentette ki a politikus Traian Basescu budapesti kijelentésére utalva. A román államfő különben március 15. alkalmából küldött üzenetében hangsúlyozta: a romániai magyarság joggal lehet egyszerre büszke nemzetiségére és román állampolgárságára.
– Egy ilyen helyzetben azt várhatnánk a magyar köztársaság kormányától, hogy határozottan kiáll Sólyom László és minden ünneplő magyar ember és nemzettársunk mellett – mondta Szájer József a Hír TV-nek. – A kormánynak azonban csak lagymatag nyilatkozatokra futotta az ügyben. De mit is várunk egy olyan kormánytól, amely saját maga sem visel felelősséget az ország iránt? – kérdezte a Fidesz európai parlamenti képviselője.