Államháztartási manipulátor

Eladósodás, államcsődveszély, trükközés, félretervezett és összeomló költségvetések, leminősítési hullámok, távolodó euró, adóemelések sora – ezzel a teljesítménnyel büszkélkedhet a pénzügyi tárcától most búcsúzó Veres János. A Pénzügyminisztériumot 2005 óta vezető Veres alatt hazánk valamennyi fő gazdasági mutatója látványos romlásnak indult, ennek nyomán a korábbi vezető pozíciónkból az utolsó helyre szorultunk.

Az euróbevezetésről, 2006. március 29.
„Kellően erős ahhoz a magyar gazdaság, hogy 2008-ra teljesítse az uniós konvergenciafeltételeket, ami azt jelenti, hogy 2010 az euró bevezetésének éve lehet Magyarországon.”

A megszorításokról, 2008. február 23.
„A programunk sikeres, folytatni kell.”

Az óriáshitelről, 2008. október 18.
„A tárgyalásokat Magyarország kezdte a valutaalappal, ez azonban nem jelenti azt, hogy hitelt vennénk fel az IMF-től.”

A költségvetés összeomlásáról, 2009. január 16.
„A kihívásokra az ország eddig mindig megadta a megfelelő válaszokat, és a jövőben is erre törekszik, ugyanakkor nem készül pótköltségvetés.”

A trükközésekről, 2009. április 7.
„…soha nem tudok olyan kijelentéséről Gyurcsány Ferencnek, ami azt mondta volna, hogy a pénzügyminiszter által elkövetett trükkök százaival van ilyen fajta probléma”
„Mi mindig a tényadatokat kommunikáltuk, minden ezzel ellentétes híresztelés, állítás az valótlanság és hazugság.”

*

Kormánybiztos lesz? A keleti kapcsolatokért felelős kormánybiztosi pozíciót ajánlotta fel Veres Jánosnak az új kormányfő. A távozó pénzügyminiszter még gondolkodik, hogy elvállalja-e a megbízatást, értesült a Népszava. A lap szerint a kedden esküt tett kormányfő a rá nehezedő nyomás miatt kérte fel Veres Jánost a posztra, az MSZP elnökségében többen lobbiztak ugyanis a pénzügyi tárca távozó vezetője mellett. Az elnökség egyébként még a keddi plenáris ülést megelőző megbeszélésen szóvá tette Bajnai Gordonnak azt, hogy jobb kormánynévsorra számítottak. (Sz. A.)

Valóságos védjegyévé vált a hiteltelenség, az összeomló költségvetések és leminősítések sorozata, valamint a meg nem valósult ígéretek halmaza a Pénzügyminisztérium vezetésétől most búcsúzó Veres Jánosnak. A pénzügyér négyéves teljesítménye nyomán hazánk összes fő makrogazdasági mutatója leromlott, a látványos lecsúszást ráadásul nem mindennapi sikerpropaganda övezte. Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök mellett Veres Jánosnak óriási szerepe volt abban, hogy hazánkban évekig a közvélemény tudatos félrevezetése folyt az államháztartás és a gazdaság helyzetéről.

Eladósodás, államcsődveszély

Veres tárcája rendre olyan intézkedéseket terjesztett elő, amelyekre a gazdaság teljesítménye nem nyújtott fedezetet. Az állam túlköltekezése nyomán minden évben óriási hiánnyal zárt az államháztartás, a százmilliárdos lyukakat csak a szaporodó hitelfelvételekkel lehetett betömködni. A magyar államháztartás hiánya rendre a legmagasabb volt az EU-ban, 2006-ban pedig a világ második legnagyobb deficitjét sikerült felhalmoznunk.
Az államadósság jelenleg meghaladja a 18 800 milliárd forintot, ez több mint duplája a 2002. májusi szintnek. Eladósodottságunkat a GDP-arányos ráta is mutatja: a 2001-ben mért 53 százalékos mutató most 73 százalékra rúg. A kölcsönök kamata minden évben egyre nagyobb terhet rótt az adófizetőkre: a 2009-es költségvetés már 1179 milliárd forintnyi kamatkiadással számol, ami több mint a kétszerese az idei társaságiadó-befizetéseknek. A hitelfelvételek közül a legnagyobb tételt a Nemzetközi Valutaalap, az Európai Unió és a Világbank 20 milliárd eurós tavaly novemberi hitelkerete jelentette, amiből 11,5 milliárd eurót már le is hívott hazánk. A jövőre lejáró kölcsön után újat kell felvennünk, mivel hazánkat továbbra sem akarják finanszírozni a befektetők, a környező országokhoz képest sokkal magasabb kamatok ellenére sem.

Leszakadás

Míg versenytársaink felzárkózása az elmúlt években folyamatos volt, hazánk az elmúlt években tapodtat sem közeledett az uniós átlag felé, sőt 2006–2007 között még csökkent is az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson számolt értéke. Hazánknál most már nemcsak Szlovéniában és Csehországban, de Szlovákiában és Észtországban is magasabb az életszínvonal, míg köztünk, valamint Lengyelország, Románia és Bulgária között egyre kisebb a különbség.

Szorító adóprés

Veres tárcája készítette el azt az ötéves adócsökkentési programot, amely összesen ezermilliárd forintos adócsökkentést rögzített a magyar lakosság és vállalkozások számára. A törvénycsomag céljait népszerűsítő ismertető anyagot az adófizetők két és fél millió példányban kapták kézhez az ugyancsak a Veres alá tartozó APEH küldeményeként.
Az egészségügyi hozzájárulás megszüntetését, a járulékterhek, a társasági adó és a személyi jövedelemadó csökkentését tartalmazó törvény mindössze hat hónapig élt, a 2006-os választások után a kormány ugyanis visszavonta azt. Az adóreform kérdése folyamatosan napirenden volt, ám érdemi előrelépés egyik évben sem történt.

Leminősítések

Veres pénzügyminisztersége alatt hazánk egymás után kapta a leminősítéseket. A 2002-ben még elsőrendű adósnak számító Magyarországot jelenleg már csak egy osztály választja el a bóvli kategóriától. A Standard & Poor’s intézet még Bulgáriát is kevésbé kockázatosnak tartja, mint hazánkat, nem beszélve Lengyelországról, Szlovákiáról és Csehországról, amelyek 3–5 osztályzattal állnak jobb helyen.

Ködbe veszett euró

Noha Veres János sokáig következetesen képviselte, hogy hazánk 2008-ra teljesíti az euró bevezetéséhez szükséges feltételeket és 2010-ben bevezeti az eurót, a fogadkozásokból semmi nem lett. Az euróbevezetési versenyben hazánk évek óta az utolsó helyen áll, miután az államadósságra, a költségvetési hiányra, az inflációra és a kamatokra vonatkozó követelményekből egyet sem teljesítünk – egyedüliként az új uniós tagállamok közül. A kormánynak céldátuma jelenleg nincsen, elemzők szerint azonban 2014–2015 előtt nem tudjuk lecserélni a forintot euróra.

Trükközés

A hibás gazdaságpolitika jeleit – elődjéhez, Draskovics Tiborhoz hasonlóan – Veres is kreatív módszerekkel kívánta elfedni, annak ellenére, hogy az EU többször kételyét fejezte ki a magyar kimutatások valóságtartalmát illetően. Az irreális számokat tartalmazó konvergenciaprogramok és költségvetési törvények, az előzetes és végleges hiányadatok közötti óriási eltérések, a büdzsén kívül elkönyvelt sztrádák, valamint az államháztartás állapotáról szóló havi „győzelmi jelentések” mind hozzásegítették hazánkat ahhoz, hogy a térség leghiteltelenebb országává váljon.

Sikerkampány és tényadatok

Ettől az évtől kezdve már gyorsul a gazdasági növekedés, a lakosság fogyasztása újra növekszik, javul a bérek vásárlóértéke, és a nyugdíjak az előírtnál gyorsabban emelkednek – számolt be több tíz millió forintnyi közpénzen Veresék Beindultunk című eredménykampánya, amelyet október közepén a gazdaság valós helyzetére, valamint a várható megszorításokra tekintettel két hét után le kellett állítani. A reálkeresetek 2007-ben 4,7 százalékot veszítettek értékükből, tavaly pedig lényegében ezen a szinten maradtak.
Gazdasági növekedésről 2008 júliusa óta nem lehet beszélni az országban, a GDP 2,5 százalékkal csökkent a tavalyi utolsó negyedévben, éves viszonylatban pedig csupán a jó mezőgazdasági termésnek köszönhetően tudott 0,5 százalékos elmozdulást elérni a gazdaság egésze.