A települések rovására spórol a kormány

Bár szinte minden településen előrelépésként értékelik a szociális törvény decemberi módosítását, több polgármester is arra panaszkodott, hogy az önkormányzatok pénzügyileg buknak a rendszer változtatásán. Negatívumként értékelik, hogy az állam csak a közfoglalkoztatás személyi költségeihez járul hozzá, a tárgyi feltételeket a településeknek kell biztosítaniuk. Akad olyan város, ahol tízmillió forintra rúg a veszteség.

Módosította a szociális törvényt tavaly decemberben az Országgyűlés, ennek alapján az állam 95 százalékban, az önkormányzat pedig a fennmaradó 5 százalékban közmunkaprogrammal támogatja az állástalanok munkához jutását. Ivády Gábor, Ivád polgármestere szerint a közfoglalkoztatás alapötlete jó, a munkanélküliek száma csökkenhet az új szabályozással, ugyanakkor látni kell azt, hogy ez az önkormányzatok gazdálkodását súlyosan megterheli. – A közmunkaprogram célja – az állástalanokat visszavezetni a munka világába – megfelelően működik, de ez csak egyetlen lépés, ami nem elég ahhoz, hogy a problémát megoldjuk. Ehhez még szükség lenne a szakemberképzésre, a mikro-, kis- és közepes vállalkozások segítésére is. Ha ezek a további lépések nem valósulnak meg, akkor az önkormányzatok is válságba sodródhatnak – fejtette ki Ivády Gábor.

A város hitelez
Szerinte a szabályozásnak több gyenge pontja is van: a finanszírozási terheket az anyagi gondokkal küzdő önkormányzatokra hárítja, hiszen a város hitelezi meg a közmunkaprogramban dolgozóknak a fizetést, amit csak hónapokkal később igényelhet vissza. – A jogalkotók nem gondoltak bele abba, hogy a munkaeszközök beszerzése, a munkások felügyelete is többletpénzt igényel. Nem beszélve arról, hogy szintén a mi feladatunk az állástalanoknak munkát adni, és hiába van negyven munkaképes ember, ha csak tízet tudok megfizetni. A családsegítő szolgálatot és a munkaügyi központot is meg kellene erősíteni – sorolta a felvetődő problémákat Ivády Gábor.
Drávapiski polgármestere szerint a közmunkaprogrammal csak a gond van. – Az előbb keresett meg egy 18 éves fiatalember azzal, hogy allergiás a fűre, ő nem kertészkedhet. A másik ötvenéves asszony az asztmája miatt nem akar munkába állni. El se tudja képzelni, hogy falun, így nyáron, amikor munka lenne, mennyi a megbetegedés – panaszolta Mali Zoltán. Hozzátette, a közmunkaprogramban az orvosi vizsgálatok is a városi költségvetést terhelik. – Drávapiskin ma nyolc ember dolgozik közmunkaprogramban, mert csak ennyi ember mellé tudta az önkormányzat az önrészt hozzátenni anélkül, hogy csődbe menne – közölte.
Ma már csak ritkán emlegetik azokat a polgármestereket, akik először kezdeményezték, hogy munkához kötik a szociális segély kifizetését. A „monoki modell” szellemi atyja Szepessy Zsolt helyi polgármester volt. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kistelepülés első embere lapunknak arra panaszkodott, hogy nem látják a rendszer kifutását. Mint elmondta, a szociális törvény módosítását hiába szavazták meg decemberben, és érvényes a változás januártól, a működési és személyi feltételek csak mostanra álltak össze. – Bár rengeteg dolgozónk van, nincsenek eszközeink. Nincs lapátunk, kaszánk, kapánk, vállalkozásoknál kuncsorgunk szerszámokért. Nincs pénzünk gépekre és építőanyagra sem, pedig ha be tudnánk ezekre ruházni, bármit meg tudnánk építeni – jegyezte meg Szepessy Zsolt, hozzátéve, az államnak biztosítani kellene a feltételeket ahhoz, hogy értéket teremtő munkát tudjanak végezni. Problémának nevezte azt is, hogy az önkormányzatok csak pályázatból és közbeszerzéssel tudnak építkezni, pedig szerinte ugyanazt a beruházást a szokásos jogi hercehurcák nélkül, közmunkásokkal lényegesen gyorsabban és negyed áron meg lehetne valósítani. Megemlítette azt is, hogy sokan orvosi igazolással bújnak ki a munkavégzés alól, de ez az orvosok felelőssége.
Kerepes városvezetője, Franka Tibor is egy az „ötletgazdák” közül. – Az új szociális törvénynek vannak hibái, de mindenképpen előrelépés. Kerepesen rendszeresen harminc dolgozót alkalmazunk, és ez évente hárommillió forintba kerül az önkormányzatnak. Hiába mondja az állam, hogy a költségek 95 százalékát állja, mert ez nem igaz. A gyakorlatban legalább 10 százalék a várost terheli – mondta Franka Tibor, aki szerint hiányzik a megfelelő anyagi forrás.

megszorításokra kényszerülnek
– A Gyurcsány-kormány nagy hírveréssel beharangozott Út a munkába elnevezésű szociális programjáról hamar kiderült, közel sem váltja be a hozzá fűzött reményeket – véli Csach Gábor, Balassagyarmat fideszes alpolgármestere. Szerinte olyan pluszterheket ró az önkormányzatokra, amelyek miatt városuk képviselő-testülete további szigorításokra kényszerül.
– A program a 18–55 év közötti aktív korú munkanélküliekről szól; akik egészségesek, azoknak munkát kell biztosítani segély helyett. Utánuk 95 százalékos támogatást kap a város, míg a segélyen maradók után 80 százalékot biztosítanak a központi költségvetésből. Csakhogy kizárólag azok után kaphatunk közel teljes támogatást, akik legalább egy éve regisztrált munkanélküliek. Akiket ennél később vettek nyilvántartásba, a jogosultaknak körülbelül a fele tartozik ide, azok után csak 80 százalékot fizetnek, vagyis tíz százalékkal kevesebbet, mint tavaly. Aligha kell mondanom, menynyien kerültek utcára az elmúlt hónapokban, és hány embert fenyeget az elbocsátás veszélye. Ehhez jönnek az egyéb dologi kiadások, munkaruha, munkaeszközök költsége, így éves szinten 8-10 millió forint pluszkiadást jelent ez az önkormányzatunk számára a tavalyi évhez képest – értékelte a programot Csach Gábor. Kiemelte, a városvezetés a közismerten nehéz anyagi helyzetben nem tehet mást: a szociális ellátások újabb szigorítására kényszerül.

Ahol megéri dolgozni
A Tolna megyei Belecska története ezzel szemben mesébe illő. Az ötszáz fős község éves költségvetése 62 millió forint, a polgármester szerint a település majdnem önellátó. – Tíz éve kezdtük el a szociális földprogramot, ekkor 32 százalék volt a munkanélküliségi ráta, mára 10 százalék alá csökkent. Tartós munkanélküli- és szociális segély sincs nálunk – magyarázta Jakab Róbert polgármester. Fél hektár földön kezdtek el gazdálkodni, de ma már 25 hektáron termelnek többek között cseresznyét, meggyet, körtét, szilvát és szamócát. – A földeken munkabérért dolgoznak az emberek, eddig 22 munkásunk volt, májustól újabb öt főt veszünk fel. A település szerződést kötött a Kecskeméti Vetőmag Kutató Kht.-vel is, így a magas kézimunka igényű termékeket jó pénzért átveszik – tette hozzá a polgármester, aki szerint Belecskán mindenki belátja: megéri kapát ragadni.