A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) élelmiszer-ipari mentőcsomagja június elsején lép életbe – jelentette be tegnap Gőgös Zoltán, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára. A program keretében a kormány összesen 30 milliárd forintnyi hitel mellé vállal be 90 százalékos garanciát. Az államtitkár tájékoztatása szerint azoknak nyújtanak segítséget, akik egyébként egy normális helyzetben piaci alapon kapnának hitelt, ám a mostani válság miatt a bankok nem nagyon állnak velük szóba az állami garancia nélkül. – A segítség a felszámolás alatt lévő cégnél nem alkalmazható, tehát csak normális ügymenetű társaság jöhet szóba – jelentette ki Gőgös Zoltán. Mindez egyértelműen azt jelenti, hogy a Herz Szalámigyár kimarad a mentőcsomagból, ugyanakkor az államtitkár szerint mindez nem jelenti azt, hogy a felszámolás alá került cégnek nem lehetne más módon segíteni. Gőgös szerint a társaság számíthatna bizonyos állami közreműködésre, amennyiben egy új menedzsment állna fel, amelyik megfelelő üzleti tervvel és banki háttérrel biztosítani tudná a cég működtetését.
*
Az államtitkár a Gyulai Húskombinát esetét egészen másként értékelte, mondván, e cég még nem került felszámolás alá, tehát várhatóan nekik segíthet az állami készfizető kezességvállalás.
Az államtitkár tegnapi bejelentése a Herz ügyében meglepő fordulatot jelent, mivel információink szerint tavaly októberben az MFB még támogatásáról biztosította a neves szalámicéget. Ugyanakkor Aladics Sándor, az MFB vezérigazgatója már úgy nyilatkozott a Napi Gazdaság múlt csütörtöki számában, hogy a bank csak akkor hajlandó finanszírozni bármelyik húsipari vállalkozást, ha nem megmenteni kell az adott céget. Érdekes egybeesés, hogy az előző napon, a Herzre utalva, ugyanezt mondta el Gőgös Zoltán, mégpedig egy szakmai konferencián. A pálfordulás azért is meglepő, mert úgy tudjuk, a Herz tulajdonosa többször is tárgyalt az agrártárcával, ahol a mostani konkrét elutasítással szemben inkább támogató hozzáállást tapasztaltak.
Amennyiben a Herz számára rendkívül rossz hírt jelentő fordulat szemszögéből vizsgáljuk az eseményeket, akkor a társaságnak hitelező bank szerepe is más megvilágításba kerülhet. A Herz Szalámigyár felszámolásának megkezdését szerdán bejelentő Jámbor János, a vállalat főtulajdonosa eleve kitért arra, hogy a cég azért vált működésképtelenné, mert a forgóeszköz-finanszírozásról – vagyis a folyamatos működéshez szükséges hitelekről – több hónap alatt sem sikerült megállapodnia a CIB Bankkal. Értesülésünk szerint az utóbbi időben több, a társaságot átvenni kívánó befektetői csoport is jelentkezett a Surányi György által vezetett pénzintézetnél, jelezve, hogy átvenné a Herz Szalámigyárat. A sajtóban felröppent hírek szerint a Herz megvásárlása iránt a Debreceni Hús Rt. tulajdonosa, a szlovák Penta-csoport, valamint a Csányi Sándor OTP-vezér érdekeltségébe tartozó Pick Szeged is érdeklődött. Úgy tudjuk, Jámbor János egyáltalán nem akart megválni a cégtől. A fentiek alapján tehát nem kizárt: valamilyen háttéregyezség született arra, hogy valamelyik befektető átveszi a szalámigyárat, amelyben akár a bankok és a kormány is partner lehetett.
Egyébként a tulajdonos – tájékoztatása szerint – az utóbbi időben 800 millió forinttal járult hozzá a cég működéséhez, és további százmilliós nagyságrendű befektetésre is hajlandó lenne. A Herz a 2004-ben meglévő 4,75 milliárd forintos hitelállományát 3,15 milliárd forintra csökkentette, és közben mintegy 3,5 millió euró (több mint egymilliárd forint) kamatot fizetett a CIB Banknak. Jámbor János sajnálatosnak nevezte, hogy a Herzet finanszírozó bankkal a tárgyalások egészen a felszámolásig juttatták a patinás gyárat, s reményét fejezte ki, hogy a hitelezők és a beszállítók legalább az utolsó utáni pillanatban belátják, hogy ők is sokat veszíthetnek, amennyiben nem születik egyezség a felszámolás során. Emellett megtarthatná állását a gyár 350 dolgozója is.
Oroszország
Trump erős figyelmeztetést küldött Putyinnak
