Komoly aggályok ellenére a parlament önkormányzati bizottságának baloldali többsége tegnap általános vitára alkalmasnak találta azt a pénzügy-minisztériumi törvényjavaslatot, amely elvenné a településektől az iparűzési adó beszedésének jogát. A támogatók egyszerű, technikai műveletről beszélnek, az ellenzők szerint kiveszik az önkormányzatok kezéből a helyi foglalkoztatáspolitika alakításának legfontosabb eszközét.
A pénzügyi tárca egyik főosztályvezetőjének ígérete nyugtatta meg tegnap a parlament önkormányzati bizottságának szocialista elnökét azzal kapcsolatban, hogy a kormány nem készül elvenni az önkormányzatoktól az iparűzési adót. A tárca egyeztetés nélkül „dobta be” a javaslatot, amely szerint a kivetés maradna az önkormányzatok joga, ám az ellenőrzést az APEH végezné. Ez utóbbi az ellenzék szerint alkotmányossági aggályokat vet fel, mert önkormányzati hatáskört von el. Oszkó Péter pénzügyminiszter korábban azzal indokolta a lépést, hogy a beszedés így hatékonyabb lesz. Ezt az önkormányzati vezetőként is dolgozó ellenzéki képviselők cáfolták. Az adóhatóság az önkormányzatoknál kevésbé érdekelt a behajtásában – mondta lapunknak Kovács Zoltán, a parlament önkormányzati bizottságának fideszes alelnöke.
Nagyobb gond, hogy a kormányzat lépése az utolsó tőrdöfés lehet az önkormányzati rendszer számára. A rendszerváltás óta ugyanis radikálisan csökkent az önkormányzatok saját, szabadon felhasználható bevétele. A legjobb példa erre az szja, amely 1990-ben még száz százalékban náluk maradhatott, mára ez az arány nyolc százalékra csökkent. Nem csoda, ha attól félnek, hogy az állam majd rejtett költségvetési lyukak betömésére használja, s nem utalja át időben a bevételt az önkormányzatoknak – vélte Kovács Zoltán. Az ezzel ellentétes kormányzati ígéreteket szerinte annyira lehet komolyan venni, mint az eddigieket. A politikus szerint a lépéssel az önkormányzatokat helyhatósággá, tanácsi végrehajtó bizottsággá fokozzák le. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az iparűzési adó beszedése önkormányzati információs bázison alapul, ellenkező esetben ellenőrizhetetlenné válik a folyamat.
Növeli az ellenzék gyanakvását az is, hogy a kormány – jelentős gazdasági visszaesés mellett – 14 százalékos iparűzési adónövekménnyel számol a költségvetésben. Holott teljesen nyilvánvaló, hogy az csökkenni fog – szögezte le az ellenzéki képviselő.
Az ellenérvek nem hatották meg az önkormányzati bizottság baloldali többségét, amely tegnap általános vitára alkalmasnak találta a pénzügyi tárca tervét. Mint azt lapunknak Gy. Németh Erzsébet, a bizottság szocialista elnöke elmondta: döntés az Országgyűlés június 29-i ülésén várható. A szocialista politikus megnyugtatónak nevezte a bizottság ülésén megjelent pénzügyi főosztályvezető ígéretét, miszerint az állam nem akarja elvonni a településektől a pénzt. Gy. Németh nem fél az önkormányzatiság csorbításától. Egyedüli gond szerinte az, hogy a javaslat 30 napos határidőt biztosít az APEH-nek a pénz átutalásához. – Ezt még meg kell oldani – szögezte le. Egyébként kevés szocialista városvezető mert a terv mellett kiállni, köztük volt Szeged szocialista polgármestere, Botka László.
Tiltakozott viszont Kósa Lajos (Fidesz), Debrecen polgármestere, aki attól is tart, hogy így az önkormányzatoknál dolgozó, több ezer ember kerülhet az utcára. Ozora ellenzéki polgármestere tragédiának nevezte a tervet, amely miatt– ha félelmeik beigazolódnak – éves szinten mintegy nyolcmillió forintot veszíthetnek. Schranz Istvánné szerint a kiesést nem tudnák mivel pótolni, ők a régi házakra például nem tudnak kivetni ingatlanadót. Németh Zsolt, Vasvár első embere arról számolt be, hogy a múlt évben 133 millió forintot könyveltek el az iparűzési adóból; ebből jelentős rész az előző évi elmaradás. Kintlevőségük néhány százalékra tehető. Mint a településvezető rámutatott, ez is arról árulkodik, hogy a jelenlegi behajtási rendszer kiválóan és hatékonyan működik. Ha elveszítenék, azzal működési kiadásaik egyhatodát nem tudnák finanszírozni.
Hiányolják az egyeztetést az érdekvédelmi szövetségek. Nem támogatja a központosított beszedést a Magyar Faluszövetség, mert az rosszabb és drágább megoldás – mondta lapunknak Szabó Gellért elnök. A kabinettől adatokat, hatástanulmányt kértek, amely igazolja a terv megalapozottságát. A Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) is elfogadhatatlannak tartja a javaslatot, amely az önkormányzati szövetségekkel való érdemi konzultáció nélkül került az Országgyűlés elé. A kormány szerintük az APEH-en keresztül kiterjesztené hatáskörét az önkormányzatokra, amely sérti az önkormányzatok önállóságát, és ellentétes az európai gyakorlattal – jegyezte meg a MÖSZ elnöke, Gémesi György. Emellett óriási veszélyekkel járna az elvonás, mert sok önkormányzatnál a forrást működésre és hitelek fedezetére fordítják – tette hozzá az elnök. A létszámcsökkentéstől nem tart, hiszen a kollégáknak a többi adót ezután is be kell szedniük. A szervezet felszólítja a kormányt, hogy javaslatát azonnal vonja vissza.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége május 19-én, Szentendrén tartotta kibővített elnökségi ülésén; alkotmánysértőnek ítélték a tervet, azt az önkormányzati alapjogok korlátozásának minősítették. A TÖOSZ tiltakozott a kormányzat helyi adórendszer államosítási törekvései, a helyi adóbevételek részleges államosítása ellen.
origo.hu
Esernyő nélkül ma kockázatos elindulni
