Mi a magyar?

MN
2009. 06. 08. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Szolnok vármegyének elneveztetése felől különbözők a nézetek (v. össze Palugyai Imre „Magyarország legújabb leirása czimü munkája III. Kötetének 299-dik lapját). Vannak kik e nevet a Szolnok-vár épitőjétől származtatják, azzal támogatván állitásukat, hogy hazánkban számos vármegye a váraikat épitők neveiről neveztettek el. Tudjuk pedig régi iratokból, hogy a hét ősvezér egyikének, Uozubunak első hadnagya Zolok, vagy Zolouk, avagy Zoloucu volt, s a régi okiratokban Szolnok vármegye hajdan, még a XIII-dik században is, „Zouluk”-nak neveztetett, mely névből későbben az l betű n betűvel fölcseréltetvén, Zounuc lett volna; úgy hogy Szolnok vármegye eszerint az említett Zolouc vagy Zoloucu hadnagytól nyerte volna Zonouci elnevezését. Mások ellenben azt állítják, hogy a hely, melyen Szolnok fekszik, Árpádnak ideérkezése előtt, bolgárok birtokában volt, kiknek nyelvén a Zaunuch vagy Zaunuk szó annyit tesz, mint unokának unokája, Zo-unuk pedig bolgárul szinte annyit tesz, mint connepos, és miután a legrégibb oklevelekben Szolnok vármegye legelsőbben Zaunuch vármegyének neveztetik, az ezen nézet mellett vitatkozók igen lehetőnek hiszik, hogy a z betü sz-szel cseréltetett fel; mire nézve például szolgálhat a „szent” szó, mely a régi imakönyvekben „zent”-nek iratott. Bármikép legyen is a dolog, annyit minden esetre állithatunk, miként Szolnok vármegye Szolnok várától nyerte nevét.
Ami neveztetéséhez adott „Külső” előnevét illeti, tudjuk, hogy Szolnok vármegye főispánjai másfél századon át folytonosan egyszersmind erdélyi vajdák is voltak, kik mint ilyenek, Erdélyország beljében lakván, a tőlök meszszebb esett magyarországi Szolnok vármegyét már azért is Külső-Szolnok vármegyének nevezék el, hogy azt az Erdélyben s a Szilágyságban fekvő más két Szolnok vármegyétől megkülönböztessék, mig az erdélyi Belső- s az e kettő között helyezett szilágysági Szolnok megye Közép-Szolnok vármegyének lőn elnevezve. Volt azonban a középkorban még más megkülönböztetés is szokásban a hasonló nevű három vármegye közt, mert a XV-dik századból származó minden okmányban az erdélyi két vármegyét Zolnoknak, a magyarországit pedig Szolnoknak szokták volt irni.
Külső-Szolnok vármegye az 1569-dik évben csatoltatott Heves megyéhez, még pedig az említett évben tartatott országgyűlésen hozott LII-dik törvényczikk által, mely a következőképen szól: „Miután a törökök által elfoglalt Külső-Szolnok vármegyének sem alispánja sem szolgabirái nincsenek és több elintézendő ügy fordúl elő, határoztatott: § 1. hogy ezentúl Külső-Szolnok vármegyének Heves vármegye szolgáltasson igazságot.”
E két vármegyének akkint törvényesen kimondott egyesülését csak a szomoru emlékezetű Bach-rendszer szakasztá meg, mely hatalmi szó rendelte elválasztás azonban már 1861-ben megszüntetett és a két megye azóta ismét a régi kapcsolatban áll egymással, megint azonegy törvényhatóságra egyesűlt területet képez, és ismét régi nevét viseli, t. i. „Heves és Külső-Szolnok törvényesen egyesült vármegyék.”
(Albert Ferencz: Heves és Külső-Szolnok törvényesen egyesült vármegyék leírása, 1868)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.