Német támogatás Obama terveinek

Barack Obama alig egynapos németországi látogatásának politikai jelentősége sokkal fontosabbnak bizonyult, mint arra előzőleg számítani lehetett. Az amerikai elnök Kairóban mondott – az iszlám világgal való újrakezdést szorgalmazó – beszéde az Angela Merkellel folytatott négyszemközti tárgyalás során olyan témakörre is hatást gyakorolt, amely Berlin külpolitikája számára rendre kényes pontnak bizonyult.

Meglepetésre Izrael és a palesztinok kérdésében a kancellár asszony teljes támogatásáról biztosította vendégét a két állammegoldás tekintetében. Határozott állásfoglalása a nemzetközi sajtó képviselői előtt különös jelentőséget kapott annak ismeretében, hogy Obama követelése az agreszszív izraeli telepespolitika beszüntetésére, a zsidó államban merev elutasítást váltott ki. Merkel a világbéke biztosításának döntő problémáját a közel-keleti konfliktusban látja, és kijelentette: „Szükséges a két állam létrejötte”.
A kereszténydemokrata politikus dicsérően nyilatkozott az amerikai elnök kairói beszédéről, amit ajtónyitásnak nevezett az arab világ felé. „A szavakat konkrét lépéseknek kell követnie, és ebben Németország segíteni tud” – hangoztatta Merkel. Válaszában az amerikai vendég kifejtette, nem kerget illúziókat, a német–izraeli viszony azonban bizonyíték arra, hogy van lehetőség a kibékülésre és a megbocsátásra.
Obama különösen fontosnak nevezte az együttműködést a gazdasági válság leküzdésére, és megígérte, az Egyesült Államok lemond a protekcionizmusról, és nyitott határokkal támogatja a szabad áruforgalmat. „A pénzügyi rendszerek szabályozásánál is egyeztetjük elképzeléseinket” – mondotta az elnök.
Az együttműködés jegyében – újságírói kérdésekre válaszolva – harmónia uralkodott olyan témakörökben is, amelyek előzőleg érzékenynek ígérkeztek. A német kormány huzamosabb ideje követeli a guantánamói fogolytábor felszámolását, kevés hajlandóságot mutat viszont az onnan szabadult foglyok befogadására. A környezetvédelemről és a klímaváltozásról szólva Angela Merkel olyan közös megoldást sürgetett, amelyet már a decemberre tervezett ENSZ-csúcs előtt tető alá kellene hozni.
A drezdai Frauenkirchében közösen tett látogatás a hajdani háborús ellenfelek múltjára emlékeztetett, szimbolikus jelentőséggel. A szövetséges angol–amerikai légierő bombái 1945 februárjában romba döntötték a barokk építészetéről híres várost, és huszonötezer halálos áldozatot követeltek. A templom felépítésére indított adományakciót amerikai polgárok is hathatósan támogatták.
A délután során Barack Obama a Weimar közelében fekvő Buchenwald hírhedt koncentrációs táborába látogatott. Az itt működő emlékhely felkeresésére a Nobel-békedíjjal kitüntetett Elie Wiesel kérte fel, akit ebből a haláltáborból szabadítottak ki 1945 januárjában az amerikai haderő katonái. A holokauszt nyomasztó emlékének felidézését német hírmagyarázók jeladásnak tartják Izrael címére a palesztin érdekek melletti kiállás kiegyensúlyozására.
Ugyanakkor Berlin figyelmét nem kerülte el Obama további útjának politikai színezete sem. Az amerikai elnök franciaországi látogatásának egyetlen célja megemlékezni a normandiai partraszállás 65. évfordulójáról. Az ünnepség mellett családjával együtt két éjszakát tölt majd Párizsban anélkül, hogy ott-tartózkodása során találkozna Nicolas Sarkozy francia elnökkel.