Útban a dél-amerikai mélyszegénység felé

Gettósodás, mélyszegénységbe taszított családok, ingatlanok tömeges külföldi kézre kerülése. A Nagycsaládosok Országos Egyesülete elnökhelyettese szerint ezek a kormány családokat érintő döntéseinek távlati következményei. Morvayné Bayai Zsuzsanna úgy véli: mindenféle gazdasági racionalitást nélkülöz a megszorítócsomag.

Családok tízezreinek életét befolyásoló törvényt készített elő, majd fogadtatott el tagjaival a kormány. Érvényesíthették álláspontjukat a döntés-előkészítés folyamán?
– Nem kaptunk módot arra, hogy állást foglaljunk. Szerettünk volna sokkal hamarabb eszmét cserélni a döntés-előkészítőkkel, így kiküszöbölhették volna az alkotmánysértő pontokat.
– Melyek ezek?
– Például a családi pótlék szülői adóalapba vonása. Miközben az alkotmány előírja a házasság és a család intézményének védelmét, a kormány sokadik olyan intézkedését szenvedjük el, amely a házasság és a gyermekvállalás ellen irányul. Ha valaki több gyermeket nevel, áfát is többet fizet, és most, ha a családi pótlék miatt a szülő magasabb adósávba kerül, sokkal többet fog adózni, mint akinek ugyanannyi bruttó jövedelemből ilyen terhe nincs, illetőleg csak kevesebb gyermekről kell gondoskodnia.
– Mennyire nehezen tudnak majd elhelyezkedni az édesanyák, ha egy kétéves gyermekkel kell munkát találniuk?
– Sajnos sokszor gyermektelen nőket sem vesznek fel, így a válasz egyértelmű. Sőt, ha az anyáknak nem lesz foglalkoztatójuk, kénytelenek lesznek még egészségügyi szolgáltatási járulékot is fizetni. Ez a szerintünk szintén alkotmánysértő szabályozás két éve él. Ma már nincsenek vállalati gyermekintézmények, amelyek alkalmazkodhatnának a szülők igényeihez. A családi napközi – már ahol van – átlagos keresetből megfizethetetlen. Ezenfelül egy kétéves gyermek megsínyli, ha egész napra idegenek közt hagyják, aminek következményei akár egész életében is érzékelhetők.
– A munkahelyi esélyegyenlőséget is szétrombolják a legutóbbi döntések, újra a nagycsaládosokon csattan az ostor.
– Valóban, hiszen azonos bruttó keresetű emberek közül a sávhatár átlépése folytán annak lesz kisebb a jövedelme, akinek gyermeke van, és közülük is az viheti majd haza a legkevesebbet, akinek közülük a legtöbb gyermeke van. Ezt csak a háromgyermekeseknél mérsékeli valamelyest a családi adókedvezmény. E változások tehát azokat a családokat, akik egyébként önerőből képesek eltartani gyermekeiket, akár a szegénységi küszöb alá szoríthatják. Ezek a családok már nem lesznek képesek fizetni a lakástörlesztésüket, a közműdíjakat és az egyéb alapvető kiadásaikat. A döntés hatásai hosszú távon is pusztítók, hiszen gyermekek további tömegei sodródnak mélyszegénységbe.
– Ez a jövő – csúnyán fogalmazva – munkaerejének teljesítményét is negatív irányba tolja?
– Egyértelmű, hiszen a szűkös körülmények között nevelkedő gyermekek iskoláztatási lehetősége lényegesen rosszabb, kevésbé tanulhatnak tovább, így rengeteg tehetség elvész majd. Ez negatív hatással lesz az ország versenyképességére is, hiszen egyre nagyobb gyermektömeg nő majd csekély jövedelemtermelő képességű felnőtté. Így 10-15 éven belül az akkori aktív keresők igen nagy hányada nem lesz képes a társadalom, az ország fenntartására.
– Mennyire befolyásolják a gyermekvállalási kedvet a szigorítások?
– Jelenleg a magyar fiatalok kettőnél több gyermeket terveznek, de talán már 1,3 sincs az az arány, ami ebből megvalósul. A két szám közötti különbséget kellene jelzésértékűnek felfognia a kormánynak, és kutatni az okát.
– Miért visszakoznak a fiatalok?
– Rendkívüli mértékben bizonytalanná vált a munkahely, tervezhetetlenné a jövedelem, megnőttek a lakáshoz jutás terhei, gyakori az emiatti halogatás. A vagyonadóval összeroppanhat az amúgy is ingatag ingatlanpiac. Vegyük észre a tervezet mellékletében foglaltakat is: hajmeresztő négyzetméterenkénti árak szerepelnek benne. A lakáscélú támogatások megszüntetésével viszont jelentős bevételtől esik el az állam, hiszen az épülő lakások árának a fele a költségvetésbe folyik vissza, így érthetetlen, hogy mi a kormány döntésében a gazdasági racionalitás.
– Mi lesz az otthonukat elvesztett családokkal?
– Ha valaki nem tudja fizetni nagy ingatlanának adóterheit, ennek súlyos következménye van: a gettósodás intenzív fokozódása. Akárcsak Dél-Amerikában, szögesdróttal körülvett, fegyveres őrök által őrzött területek alakulnak ki azok számára, akik tudnak értékalapú vagyonadót drágább környéken, nagyobb ingatlanok után fizetni. Többgyermekes család elvétve maradhat közöttük. Azok ingatlanjai pedig, akik nem tudják fizetni a kirótt terhet, tömegével potom áron kerülhetnek új tulajdonosaikhoz. Mivel Magyarországon a fizetőképes kereslet meredeken csökken, jelentős részüket valószínűleg külföldiek vásárolják majd fel, ami növelheti ugyan a bérlakásállományt, de az értékalapú vagyonadó miatt a piaci lakbéreket is.
– Ez magával vonja a bűncselekmények számának növekedését is?
– Egyértelmű következménye lehet mindennek. Az államnak mindehhez nem börtönöket kellene rendelnie, hanem megoldást találnia e problémákra, és arra, hogy a legtöbb munkaerőt felszívó vállalkozások ne menjenek tönkre.