Még több benzint veszünk? Az európaiak a pénzügyi válságra többek között kevesebb autózással válaszoltak, Magyarországon viszont folytatódott az energiapazarlás, növekedett az üzemanyag-fogyasztás – tette közzé a Levegő Munkacsoport az Európai Statisztikai Hivatal 2009. július 3-án kiadott jelentését. A civilek szerint a negatív folyamatok egyik fő oka a közösségi közlekedés egyre romló színvonala, valamint a vasúti árufuvarozás háttérbe szorítása.
Ócska, afrikai színvonalú a főváros elöregedett buszparkja – mondta lapunknak Lukács András, a Levegő Munkacsoport (LM) elnöke annak kapcsán, hogy másik négy civil szervezettel közösen a múlt héten levelet adtak át Oszkó Péter pénzügyminiszternek, amelyben felhívják a figyelmét az elavult, környezetszennyező budapesti buszpark lecserélésének fontosságára. A levelet megkapta Hónig Péter közlekedési és Varga István gazdasági miniszter is.
A civilek figyelmeztettek: hazánknak legkésőbb 2011 júniusáig teljesítenie kell az Európai Unió előírásait a súlyosan egészségkárosító részecskeszennyezés csökkentésére. Amennyiben az ország a határidő után sem tartja be az előírásokat, komoly büntetésre számíthat. Még az is előfordulhat, hogy felfüggesztik az uniós támogatásokat. Lapzártáig a civil szervezetek még nem kaptak választ egyik tárcától sem, ám erre harminc nap áll azok rendelkezésére.
A részecskeszennyezés fő forrása a közlekedés, és ezen belül is elsősorban a dízelüzemű járművek. Jelentős változást a tömegközlekedést bonyolító autóbuszok cseréje hozhatna, amennyiben azokat a legkorszerűbb környezetvédelmi követelményeket is kielégítő új járművekkel helyettesítenénk. Az intézkedésekhez szükséges forrásokat egyrészt az uniós támogatások átcsoportosításából, másrészt a nehéz tehergépkocsik kilométer-arányos útdíjának bevezetéséből javasoljuk előteremteni – mondta el Lukács András.
A hatályos jogszabályi előírások szerint a részecskeszennyezettség (PM10) évente legfeljebb harmincöt napon lépheti túl az 50 mikrogramm/köbméteres egészségügyi határértéket. Az elmúlt években azonban Budapesten évente öszszességében majdnem fél éven át volt szennyezett a levegő, és több vidéki nagyvárosban is meghaladta a 35 napot a határérték-túllépés.
Miközben a zöldek az elavult fővárosi buszpark korszerűsítése mellett érvelnek, a Fővárosi Közgyűlés legutóbbi ülésén Hagyó Miklós bejelentette: a jövő hónap végére elkészül a Budapest szmogriadótervét tartalmazó fővárosi rendelet átfogó módosítása. Az MSZP-s főpolgármester-helyettes így reagált arra, hogy Wintermantel Zsolt (Fidesz) és Wertán Zsolt (KDNP) a jogszabály azonnali megváltoztatását kezdeményezte. Emlékeztettek: az idén először rendelhetik el azt a korlátozást, amely októbertől márciusig minden környezetszennyező, pontosabban sárga matricás rendszámmal ellátott gépjárművet kitilt a Budapest Hungária-gyűrűn belüli, sűrűn lakott övezetéből. A szociálisan „gyengébb” helyzetűek, a régi Ladák vagy öregebb nyugati autók tulajdonosai számára gyakorlatilag lehetetlenné teszik a közlekedést – vélik az ellenzéki képviselők. A főpolgármester-helyettes azt mondta, elvileg egyetért a könnyítő javaslattal, azonban ezzel meg kell várni augusztus végét.
–A Levegő Munkacsoportot a fővárosból még semmilyen egyeztetésre nem hívták – közölte Lukács András, a civil szervezet elnöke. A környezetvédők nem támogatják a szigorú szabályok fellazítását, mert azzal szerintük további emberéleteket veszélyeztetnének.
Ismert, a Fővárosi Közgyűlés tavaly decemberben fogadta el a szmogrendeletet, arra hivatkozva, hogy azt az illetékes minisztériumok – még az uniós szabályozásnál is szigorúbb – rendelete előírja. Az év végén azonban hiába volt jelentősen szennyezett a levegő, a főpolgármester nem merte elrendelni a riadót. Két héttel később azonban ezt megtette egy vasárnapon, de kiderült: a hatóságok nem tudják betartatni az előírásokat.
A fővárosi képviselők csak február közepétől léptették életbe azt a szabályt, hogy amelyik autós az elrendelt szmogriadót megsérti, azt a rendőr százezer forintos helyszíni bírsággal sújthatja.
