Azonnali segítséget kérnek

Tovább csökkent a fekvőbeteg-ellátó intézmények és a szakrendelők egy esetre jutó átlagos finanszírozása. A szakmai szervezetek képviselői jövő héten csütörtökön tárgyalnak Bajnai Gordon miniszterelnökkel, s remélik: meggyőzik őt arról, hogy azonnali forrásbevonás, legalább a közelmúltban elvont 13 milliárd forint visszapótlása szükséges.

Bajnait győzködik
Jövő héten csütörtökön, azaz szeptember 10-én tárgyalnak Bajnai Gordon miniszterelnökkel a fekvőbeteg-ellátó intézményeket képviselő szervezetek vezetői. (Az időpontot befolyásolhatja a magyar és a szlovák kormányfő ugyancsak szeptember 10-re tervezett találkozója.) Mint arról lapunk is beszámolt: a Magyar Kórházszövetség levélben kérte a kormányfőt, hogy személyesen neki adhassanak tájékoztatást az új finanszírozási rendszerről, illetve az intézmények kritikus gazdasági helyzetéről. Úgy tudjuk, a megbeszélésen jelen lesz Székely Tamás egészségügyi miniszter is. Varga Ferenc, a kórházszövetség elnöke lapunknak úgy fogalmazott: remélik, hogy sikerül majd bebizonyítaniuk a kormányfőnek, hogy az elmúlt időszakban jelentősen csökkent a finanszírozásuk, miközben a költségeik emelkedtek. Több szakmai szervezet is sérelmezte egyébként, hogy nem hívták meg a találkozóra. Az egyik közülük a szakrendelőket képviselő Medicina 2000, amelynek vezetője, Varga Imre lapunknak úgy fogalmazott: a járóbeteg-ellátók is súlyos gondokkal küzdenek. Egyelőre nem hívták meg az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületét sem. Mint azt Ari Lajos lapunknak elmondta: jelzi az egészségügyi miniszternél, hogy szeretnének részt venni a találkozón.

A napokban folyósította az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a júniusi teljesítmények után járó finanszírozást a kórházaknak és a szakrendelőknek. Így most vált kézzelfoghatóvá az intézmények számára, hogy pontosan mekkora összeg járt az év hatodik hónapjában a betegellátásért. A számadatokból kiderült, hogy az egy esetre jutó átlagos finanszírozás tovább csökkent.
Ismert: idén áprilistól a kórházak a tavalyi teljesítményük 70 százaléka után kapnak teljes összeget (egy pontért, vagy más néven egy betegellátási egységért 150 ezer forintot). A fennmaradó 30 százalék után járó összeg aszerint változik, hogy az országban az intézmények összesen mennyi beteget látnak el. Minél többet, egy pontért annál kevesebb pénz jár: júniusban már csak 43 ezer forint, míg ez az összeg májusban 53 ezer, áprilisban pedig 60 ezer forint felett volt. Igaz, már azt is kritikusan alacsonynak tartották az érintettek. A járóbeteg-ellátás finanszírozásánál is hasonló trendek érvényesültek. Ott egy pont teljes értéken 1,6 forintot ér, ám az említett 30 százalékra ez már az 1 fillért sem éri el.
Varga Ferenc, a Magyar Kórházszövetség elnöke lapunknak többször hangsúlyozta: ha a kormány nem biztosít pluszforrást, vagy legalábbis nem pótolja vissza a legutóbb elvont 13 milliárd forintot, akkor év végére működésképtelenné válnak az intézmények. Hangsúlyozta: már nem a várólisták növekedéséről és a színvonal csökkenéséről van szó – mert az már most nyilvánvaló –, hanem arról, hogy a beszállítók meddig hajlandók várni. Hozzátette: ha a kormány viszszaadná azt a több mint 13 milliárd forintot, amelyet az áprilistól hatályos finanszírozásváltozással egyidejűleg kivont a rendszerből, az is csak csepp volna a tengerben. Valójában ennél lényegesen több pluszforrásra volna szükség.
Emlékezetes, amikor az áprilisi változások utáni finanszírozási mértéket először nyilvánosságra hozták, és az intézményvezetők megkongatták a vészharangot, Székely Tamás, a szaktárca vezetője azzal állt elő, hogy valójában a kórházak java része még így is több pénzt kapott, mint tavaly. Hozzátette azt is, hogy az áprilisi finanszírozás azért alakult ilyen alacsonyan, mert a kórházak összteljesítménye rendkívüli mértékben megemelkedett, miután sokan valótlan eseteket és beavatkozásokat számoltak el az egészségbiztosítónál. Az intézményvezetők csúsztatásnak értékelték Székely Tamás kijelentését, s kitartottak amellett, hogy reálértéken rendkívüli mértékben romlott a finanszírozásuk. A valótlan teljesítményekkel kapcsolatos általánosítást visszautasították.