Elsősorban a Sólyom László révkomáromi látogatását meghiúsító szlovák kormányzati lépésről szeretném kérdezni önt. Magyarországon sokan hiányolják azt, hogy az unió nem szólalt meg az ügyben, s nem vállalt közvetítő szerepet Pozsony és Budapest között, noha az EU folyamatosan azt hangoztatja, elkötelezett az európai béke és stabilitás iránt. Miért nem hallottuk felszólalni az EU-t?
– Először is leszögezném, hogy két része van ennek a vitának: a szlovák parlamentben az államnyelvtörvény elfogadása, illetve Sólyom László megállítása a szlovák határnál. A nyelvtörvény kapcsán Magyarország megtette a megfelelő lépéseket, aggályainak két európai intézménynél is hangot adott, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnél (EBESZ) és az Európai Tanácsnál (ET), azok pedig véleményt formálnak, figyelembe véve a Szlovákia és Magyarország által aláírt nemzetközi szerződéseket. Svédország szerint ez a megfelelő eljárás ahhoz, hogy az európai intézmények megállapítsák, történt-e szabálysértés, szerződésszegés. Knut Vollebaek (az EBESZ kisebbségi főbiztosa – a szerk.) hozzálátott ennek megvizsgálására az EBESZ-ben, és ha jól tudom, az ET is vizsgálja az ügyet. Az Európai Tanács svéd elnöksége még nem kapott megkeresést, ennél többet nem tesz. Ami a határon történt incidenst illeti, mindkét állam különböző történettel állt elő, s azon kívánságukat is kifejtették, hogy kétoldalú szinten kívánják megoldani az ügyet. Voltak egyébként informális tanácsadói jellegű megbeszélések is, külügyminiszterünk, Carl Bildt a múlt hét végén mindkét kollégájával tanácskozott ez ügyben. Amennyiben szükségeltetik, segédkezet nyújtunk mindkét országnak.
– Az rendben van, hogy az EBESZ és az ET is foglalkozik Sólyom László kitiltásának ügyével, de mind a schengeni egyezményt, mind az EU egyik szabadságát, a személyek unión belüli szabad mozgásának alapelvét is megsértette Szlovákia. Egy ilyen helyzetben azt gondolhatnánk, hogy az Európai Bizottság vagy az Európai Tanács elnöksége azon nyomban felszólal.
– Mivel az ügy két országot érint, annak a két államnak kell elsősorban megoldást találnia. Ha pedig igénylik a tanácsadást vagy harmadik fél bevonását, az csakis rajtuk múlik. Bölcs döntésnek tartom mindkét ország részéről, hogy informális megbeszéléseken kérnek tanácsot, és aztán maguk igyekeznek megoldani a fennálló problémát. Jót tesz mind Magyarország, mind Szlovákia megítélésének az Európai Unión belül, ha úriemberek módján képesek tárgyalni egymással. Egyébként a szlovák nyelvtörvénnyel kapcsolatos problémák meghallgatására nyitott az Európai Parlament, és az Európai Bizottság szakértőivel közösen készek megvizsgálni a jogszabályt.
– Két uniós tagállam viszályában miért nem merül fel az, hogy Brüsszel vagy esetleg Stockholm közvetítői szerepet vállal? Miközben az EU afrikai és közel-keleti országok közötti konfliktusokban rendre felszólal, olykor beavatkozik, addig a saját határain belül sem képes rendet tenni.
– Az Európai Unió rendelkezik olyan eszközökkel, amelyekkel kezeli a határainkon kívüli viszályokat. De ezeknek a konfliktusoknak azért van jelentőségük, mert veszélyeztethetik az unió biztonságát. A szlovák–magyar párbeszéd a kisebbségek ügyéről fontos konzultáció. Hisszük, hogy a két ország bármilyen problémát képes kétoldalú politikai eszmecserék útján megoldani. A két miniszterelnök közelgő találkozója fontos lépés lesz. Az elnökség készen áll a párbeszéd folyamatának támogatására.
– Nemrégiben maga Svédország is diplomáciai vitába keveredett Izraellel. Izrael bocsánatkérést követelt a svéd kormányfőtől, amiért az Aftonbladet svéd lap azt állította: izraeli katonák elrabolnak palesztinokat, hogy elvegyék szerveiket és azokkal kereskedjenek. A miniszterelnök a véleménynyilvánítás szabadságának tiszteletben tartása miatt nem ítélte el a lapot. Mennyire befolyásolhatja ez az incidens a svéd–izraeli kapcsolatokat?
– Álláspontunk szilárd ebben az ügyben, amelynek egyelőre úgy tűnik, nem lesz komolyabb következménye. A kedélyek lecsillapodtak. Hogy a svéd termékek bojkottja folytatódik-e Izraelben, azt nehéz megjósolni. A szólásszabadság miatt az újságírók azt írhatnak, amit akarnak, ám ha hazudnak, természetesen bíróság elé kerülhetnek. A svéd kormány nem vállalhat értük felelősséget, az izraeli kormány viszont beperelheti a lapot, ha szükségesnek tartja.
– Mennyire elégedett azzal, ahogyan a francia–cseh–svéd uniós elnökségi trojka vezette az EU-t az elmúlt tizennégy hónapban?
– Franciaország jól kezelte a gazdasági válságot, Csehország – belpolitikai nehézségei ellenére – sikereket ért el az orosz–ukrán gázkrízis idején. Svédország az unió számára nagyon fontos időszakban vette át az EU irányítását. Az unió rendkívül nagy nyomás alá került a gazdasági válság miatt, ami a decemberi klímakonferenciára is kihat. Aztán attól függően, hogy minden uniós tagállam ratifikálja-e a lisszaboni szerződést, különleges kihívás lesz a szerződés végrehajtása. Svédország meg fog tenni mindent, hogy megfeleljen ezeknek a kihívásoknak.
– Hogyan lesz képes az unió elérni a globális felmelegedés elleni harcban a kitűzött szén-dioxid-kibocsátási célokat, miközben itt van a nyakán a válság? A fejletlenebb kelet-közép-európai tagállamok feltehetőleg kevesebb pénzt tudnak majd például alternatív energialehetőségek kiaknázására fordítani.
– Ez egy óriási kihívás, amelyet az EU egyedül nem tud véghezvinni, szüksége van a nagyhatalmak – mint az Egyesült Államok vagy Kína – közreműködésére. De mindenképpen törekednünk kell arra, hogy megvalósítsuk elképzeléseinket, különösen a következő nemzedékekre tekintettel. De a klímaváltozás területén véghezvitt fejlesztések új lendületet adhatnak a gazdaságnak is, tehát ilyen értelemben összefüggés lehet a klímavédelem és a gazdasági fellendülés között.
– Hogyan tudja biztosítani az EU azt, hogy az uniós irányelveknek megfelelően tegyenek lépéseket az egyes tagállamok a klímaváltozás elleni fellépés terén például azáltal, hogy nagyobb összegeket fordítanak a kevésbé környezetszennyező vasúti közlekedésre?
– Az EU-nak sok eszköz áll a rendelkezésére, hogy biztosítsa az ambiciózus klímacélok teljesülését Az egyik legfontosabb intézkedés ezek közül a kibocsátáskereskedelmi rendszer, amely lehetővé teszi, hogy az országok jó néhány szektorban kvótákkal kereskedjenek. Egy másik fontos eszköz a megújuló energiák egyre kiterjedtebb használata, illetve a megnövelt energiahatékonyság. Magyarországnak jó lehetőségei vannak az országba áramló uniós források miatt, az új beruházások révén környezetbarát fejlesztéseket hajthat végre.
origo.hu
Hiábavaló volt a Tisza Párt színjátéka: Magyar Péter szerepéről saját képviselője rántotta le a leplet
