Szijjártó Péter a magyar–japán üzleti fórumon hangsúlyozta, hogy a két ország közötti együttműködés mindig is a kölcsönös tiszteletre alapult, és nincsenek vitás politikai kérdések a két kormány között, így gyakorlatilag szabad az út a vállalatközi kapcsolatok fejlesztése előtt.
Mai tárgyalásaim a japán kormány minisztereivel arról győztek meg, hogy Japán hozzánk hasonlóan a józan észre alapozva alakítja ki a politikai és gazdasági stratégiáját, és egyetértettünk abban is, hogy a kapcsolatainkat tovább kell bővíteni – közölte.
És ezt jól szimbolizálják a holnapi események is, amikor is Oszakában, a világkiállítás helyszínén, ahol ötven gazdasági eseményt szervezünk, megnyitjuk Magyarország új konzulátusát
– tette hozzá.
Majd érintette napjaink technológiai forradalmát, és arról számolt be, hogy Magyarország nem követői pozícióban akar ebben részt venni, hanem vezető szerepre törekszik.
– Gondolhatnák azt, hogy ez Magyarország részéről némi túlvállalás vagy túlzott önbizalom, de (…) egy főre jutó Nobel-díjakban vezetjük a világranglistát. A Rubik-kocka, a golyóstoll vagy éppen a Covid elleni oltóanyag mind-mind magyar feltalálókhoz kötődnek – emlékeztetett.
Ma, amikor a technológiai forradalomban a fenntarthatóság, a környezet védelme, a zöldmegoldások soha nem látott fontossággal bírnak, akkor joggal célozzuk meg a modern kori technológiai forradalom egyik vezető szerepét
– folytatta.
Szijjártó Péter elmondta, hogy útjára olyan vállalatok képviselői kísérték el, amelyek a magyar gazdaság sikerágazataiban, például az élelmiszeriparban, a szoftverfejlesztésben, a fenntartható infrastruktúra-fejlesztésben szerepelnek, és nemzetközi szinten is abszolút versenyképesek.
A velünk tartó magyar vállalatok minden támogatást meg is kapnak Magyarország kormányától, hogy a japán vállalatokkal a lehető legszorosabb együttműködést építsék ki, valamint a japán piacon a lehető legszélesebb körű jelenlétet tudják létrehozni
– erősítette meg.
Illetve az eddigi eredményeket is méltatta, megjegyezve, hogy a kétoldalú kereskedelmi forgalom éves szinten 2,5 milliárd dollár körül stabilizálódott, miközben a Japánba irányuló magyar export tíz év alatt nagyjából ötven százalékkal bővült. Emellett mostanra a japán cégek alkotják Magyarországon a kilencedik legnagyobb beruházói közösséget, harmincezer embernek adva munkát, a kormányzat pedig hét vállalattal, köztük a Suzukival és a Bridgestone-nal stratégiai partnerségi megállapodást kötött.
A miniszter arra is kitért, hogy a jelenleg zajló globális változások megrengették az eddigi világgazdasági status quót, és ennek Európa nagy vesztese, a kontinens versenyképessége ugyanis drámaian bezuhant az elmúlt években.
Ezért Magyarország kormányának legfontosabb gazdaságstratégiai célkitűzése az, hogy megkíméljük a magyar gazdaságot ennek a negatív európai gazdasági környezetnek a hatásaitól
– fejtette ki.
