Obamának nem kell az európai rakétapajzs

Nem telepít rakétavédelmi rendszert az Egyesült Államok Közép-Európába, helyette új rakétavédelmi architektúrát fejleszt ki – jelentette be tegnap Barack Obama amerikai elnök, majd szavait részletezte Robert Gates védelmi miniszter és James E. Cartwright, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának rakétavédelemért is felelős elnökhelyettese.

Lengyel reakció. Ez katasztrófa Lengyelország számára – válaszolt a CNN hírtelevízió kérdésére egy lengyel illetékes, amikor az Obama-kormány döntéséről kérdezték. Csakúgy mint Csehországban, a legfelsőbb döntéshozók közül itt sem magában a rakétavédelemben látták a telepítési program jelentőségét, hanem abban, hogy az Egyesült Államok bő tíz évvel ezen országok NATO-csatlakozása után végre permanens és stratégiai szintű bázisokat létesít a területükön, amely egyfajta biztonsági garanciát jelentett volna számukra Oroszországgal szemben. A döntés automatikusan a magára hagyatottság érzését keltheti Prágában és Varsóban, bár ennek megítélésekor figyelembe kell venni, hogy egyik országban sem támogatta a lakosság a terveket. (Z. G.)

---

Mi lesz helyette? Az átalakítás „elmozdulást jelent egy nagyobb méretű, egyetlen helyhez kötött radar és ellenrakéta koncepciójától” – amelyet iráni vagy más interkontinentális rakéták elhárítására terveztek – „egy több rétegből álló, rugalmasabb, a különböző helyzetekhez jobban alkalmazkodó rendszer irányába” – közölték a Pentagonban. A forrás utalt arra, hogy friss hírszerzési adatok szerint az iráni fejlesztések középpontjában jelenleg rövid hatótávolságú, nem pedig nagy hatótávolságú, interkontinentális rakéták vannak. Közlése szerint a washingtoni döntés nem azt jelenti, hogy Lengyelország és Csehország nem vesz részt a programban, de egy „más típusú rendszert” fognak telepíteni. Az Egyesült Államok úgy igazítja rendszerét, hogy csapatai és szövetségesei védve legyenek a változó és növekvő fenyegetéssel szemben. A fenyegetés erősödésével az amerikai technológia is fejlődött, így rugalmasabb rendszert lehet majd kialakítani az Európában állomásozó amerikai erők, valamint az Egyesült Államok ottani barátai védelmében. Leszögezte, hogy a rendszer tervezett fejlesztésének nincs semmi köze Oroszországhoz, azt Iránnal kapcsolatban hozták meg. Szakértők szerint ebben a rendszerben az ázsiai forgatókönyvhöz hasonlóan nagyobb szerep hárulhat az amerikai haditengerészet hajóin elhelyezett Standard rakétáknak, illetve amerikai–európai közös fejlesztéseknek. (MTI)

Az indoklás szerint azért nincs szükség Csehországban egy radarállomás és Lengyelországban tíz nagy hatótávolságú elfogórakéta telepítésére, mert „Irán nagy hatótávolságú rakéták gyártását célzó programja nem halad olyan gyorsan, ahogy azt korábban gondolták, és emiatt nem jelent akkora fenyegetést az Egyesült Államok szárazföldi területére és a nagyobb európai fővárosokra nézve” – számolt be róla még a hivatalos bejelentés előtt a Wall Street Journal. Cartwright tábornok ugyanakkor leszögezte: egy radarra mindenképpen szükség van, és ez minden valószínűség szerint a Kaukázusba kerül majd.
Noha a rakétavédelmi rendszer telepítését hivatalosan az iráni fenyegetés miatt tartotta létfontosságúnak George W. Bush kormányzata, Oroszország úgy értékelte, az közvetlen fenyegetést jelent majd az orosz nukleáris elrettentő erővel szemben, Dmitrij Medvegyev orosz elnök ezért kilátásba helyezte, hogy Moszkva ellenlépésként rövid hatótávolságú rakétákat telepít a lengyel határ közelébe.
*
Miközben Oroszországban minden bizonnyal lecsillapítja a kedélyeket Barack Obamáék döntése, azt a csehek és lengyelek csapásként érik meg. Washington NATO-szövetségesei ugyanis teljes mellszélességgel álltak ki az amerikai nemzeti érdekeket védő rendszer mellett, s abban is bíztak, hogy a rakétapajzs megvédi őket Oroszországtól. Az Obama-kormányzat döntése azonban az új amerikai külpolitika konfliktuskerülő jellegéhez híven csillapíthatja a Washington és Moszkva között meglévő feszültségeket.
Moszkvában nagy megelégedéssel fogadták tegnap a Bush-kormányzat terveit egy legyintéssel visszavonó bejelentést. Az amerikai döntés logikus következménye Oroszország következetes álláspontjának – jelentette ki Mihail Margelov, az orosz Szövetségi Tanács (a parlament felsőháza) külügyi bizottságának vezetője. Konsztantyin Koszacsov, az alsóház külügyi bizottságának elnöke szerint ez utalás arra, hogy Barack Obama komolyabban veszi az orosz félelmeket, mint elődje, George W. Bush. Dmitrij Rogozin, Oroszország NATO-nagykövete azt mondta, a washingtoni döntés áttörést jelent az amerikai–orosz kapcsolatokban.
Csehországban és Lengyelországban visszafogottabban reagáltak, illetve bírálattal illették a washingtoni kormányzatot a megszólaló politikusok. „Újra abba a helyzetbe kerülünk, amelyet egyébként Közép-Európában már száz éve ismerünk, hogy partneri, biztonsági, szövetségi szempontból megint nem vagyunk bebiztosítva. Ez egyfajta vészhelyzet, legalábbis én így érzem” – nyilatkozta Mirek Topolánek. A volt cseh miniszterelnök szerint a döntés bizonyítéka annak, hogy Washington elveszítette érdeklődését a közép-európai régió iránt. „Elvárjuk az amerikaiaktól, hogy tartsák magukat vállalásaikhoz. Ha nem teszik, problémákkal szembesülhetnek, amikor Afganisztánban és más ügyekben akarnak támogatást szerezni” – mondta Alexandr Vondra volt cseh külügyminiszter. Jirí Paroubek, a Cseh Szociáldemokrata Párt elnöke szerint ugyanakkor Washington döntése a cseh nép győzelme, a régiót pedig komolyan senki sem veszélyezteti. A cseh közvélemény erőteljesen ellenzi a radarállomás telepítését, az erről szóló petíciót 200 ezer ember írta alá.
A NATO-főtitkár üdvözölte a tegnapi bejelentést. Barack Obama a közös védelemmel kapcsolatos új elképzeléseiről Anders Fogh Rasmussen azt mondta, hogy az jobban számol valamennyi NATO-ország bevonásával. Szakértők szerint Washington döntésével szeretné megnyerni az oroszokat, hogy nagyobb együttműködést tanúsítsanak a nagyhatalmak és Irán közt októberben kezdődő tárgyalásokon.