Pálinkás: A válság csak ürügy

Az oktatásban hatalmas az erkölcsi hanyatlás. Nem elsősorban a megkérdőjelezhetetlen kvalitású professzorok vezetik az intézményeket, hanem a gyakran kétes eszközökkel dolgozó „pénzszerzők” – jelentette ki a Műegyetem tanévnyitóján Pálinkás József. A Magyar Tudományos Akadémia elnöke súlyos kritikával illette a kormányt és az egyetemi vezetők egy részét, valamint arra szólította fel a diákokat és az oktatókat, hogy vegyenek tevékenyen részt Magyarország erkölcsi, szellemi és lelki újjáépítésében.

Tudásváros. A főváros fejlődése nemcsak a közlekedés megújításából, hídrekonstrukcióból, útfelújításból áll, ugyanilyen fontos, hogy megfelelő színvonalú oktatást biztosítsanak a budapesti diákoknak – mondta Demszky Gábor főpolgármester a fővárosi közoktatási tanévnyitón a XIV. kerületi Váci Mihály Kollégiumban. Budapest tudásváros, az ország oktatásának központja – hangoztatta, utalva arra, hogy az oktatási intézmények harminc százaléka, az egyetemek, főiskolák fele a fővárosban található. Demszky fontosnak tartotta arról is beszélni, hogy az iskolai erőszaknak, a neofasiszta eszmék terjedésének, a mássággal szembeni intoleranciának útját kell állni, ezeknek nincs helye sem Budapest utcáin, sem az intézmények falai között. (MTI)

Kemény, a kormányzati politikát és egyetemi vezetők jelentős részének magatartását kritizáló, a diákokat és a tanárokat azonnali tettekre sarkalló beszéddel nyitotta meg a tanévet Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen.
– Megtanultuk indokolni az indokolhatatlant, eladni az eladhatatlant, elmagyarázni az elmagyarázhatatlant. Elhittük, hogy a hazugságról hazudni már majdnem igazmondás – jegyezte meg keserűen az elnök. Hozzátette: a hazugság és az önámítás közénk lopakodik, ha presztízsből vagy önzésből értelmetlen szakokat indítunk, ha diákjaink felkészültségének értékelése során pénzért vagy a fejkvóta megtartása érdekében megfelelőnek értékeljük a nem megfelelő teljesítményt. Ha diplomákat és doktori fokozatokat adunk érdemtelenül, csak hogy az egyéni és intézményi teljesítmény szebbnek látsszon. Pálinkás leszögezte: újra kell gondolni a felsőoktatás teljes finanszírozási rendszerét. A fő hiba a jelenlegi rendszerben van, amely nem a nevelés, az oktatás, a kultúra és a tudomány értékeire építi a működési szabályokat, hanem a pénz hatalmát erőlteti rá a felsőoktatásra. Ebben a rendszerben – fogalmazott Pálinkás – nem elsősorban a megkérdőjelezhetetlen szakmai és emberi kvalitású professzorok vezetik az intézményeket, hanem – a gyakran igencsak kétes erkölcsiségű eszközökkel dolgozó – „pénzszerzők”. A rendszerben, ahol az intézmények egy részében többségbe kerülhetnek a szellem törvényeit már nem is értő, a felsőoktatási intézményeket csupán pénztermelő „üzemnek” tekintők. Azok az oktatók, akik doktori fokozatukat, habilitációjukat maguk is kétes körülmények között szerezték, vagy úgymond az „intézmény érdekében” cinkosok voltak ilyen előmenetelekben, aligha alkalmasak feladatuk ellátására. A felsőoktatás régi rendje csak hatalmas változások árán valósulhat meg: át kell alakítani a pazarló finanszírozást, meg kell szigorítani az egyetemi tanári kinevezések gyakorlatát, az egyetemi vezetők választásában meg kell növelni a professzori kar szerepét, és rendezni kell a rektorok díjazását is.
– Ma önök egy nem jól működő országban kezdik meg a 2009– 2010-es tanévet, ezért feladatuk nem csupán annyi, hogy tanuljanak és tanítsanak. Hozzá kell látniuk Magyarország erkölcsi, szellemi, lelki értelemben vett újjáépítéséhez. Az egyetemi oktatók és hallgatók Magyarország legképzettebb polgárai közé tartoznak, ezért nekik példát kell mutatniuk ebben – jelentette ki Pálinkás. Az Orbán-kormány egykori oktatási minisztere szerint a világot valóban válság rázta meg, ám mára ez a válsághelyzet egyesek számára egyfajta mentséggé vált, amellyel indokolható a tehetetlenség. Leszögezte: a válsággal szembe kell nézni, mert az nem kívülről jött kínzás, azt mi magunk okoztuk azzal, hogy elhittük, nincs közünk a történésekhez. Amikor pedig bekövetkezett a baj, tétlenek maradtunk, mondván, mi úgysem tehetünk semmit.
A fizikus rámutatott: óriási problémát jelent a világon az energia-, a víz- és az élelemhiány, de a legnagyobb veszélyt az oktatás és nevelés egyre növekvő hiányosságai rejtik. Az oktatás nem a világban való eligazodásra készít fel: nem adja meg az erkölcsi vértezetet, ahogy a szükséges tudást és műveltséget sem. Az iskola célja egyre inkább egyfajta praktikus tréning átadása, ami – a családok nevelő hatásának gyöngülésével együtt – katasztrófához fog vezetni. A diákoknak üzenve kijelentette: az egyik legnagyobb feladat az, hogy megtanuljunk tájékozottan dönteni, hiszen sok döntésünket felszínes ismeretek, illúziók alapján hozzuk meg anélkül, hogy ismernénk cselekedeteink következményét. Az ehhez szükséges tudás csak áldozatos, kemény munkával szerezhető meg.
Az újjáépítés másik alappillére a szilárd erkölcs. Az MTA elnöke leszögezte: mára már az oktatás és a tudomány világában is jelentős az erkölcsi hanyatlás. A felsőoktatás – üdítő kivételektől eltekintve – a pénz világához törekszik tartozni. A szellemi értékrend háttérbe szorult, a hallgatók sok helyen nem nevelendő társai a tanároknak, hanem az utánuk kapott fejpénz „részvényjegyei”, a intézmények egy része pedig diplomagyárrá vált.
A tanévnyitón részt vett Sólyom László köztársasági elnök is, jelen volt Szabó Gábor, az elnöki kritikával illetett Magyar Rektori Konferencia elnöke és Manherz Károly felsőoktatási szakállamtitkár.