Barack Obama hivatalba lépésével mennyire változtak meg Washington elképzelései a Kelet-Közép-Európában létesítendő amerikai rakétavédelmi rendszerrel kapcsolatban? Tervbe van-e még véve a rendszer kiépítése?
– Egyelőre annyi biztos, hogy az Obama-kormány még nem jelentette be ezzel kapcsolatos terveit. Az az általános feltételezés, hogy az elnök nem helyesli a védelmi pajzsot Lengyelországban és Csehországban. Ugyanakkor nem szeretné sem a varsói, sem a prágai kormányt gyengíteni, miután azok az amerikai nemzeti érdekekért cselekedtek. A nagy kérdés az, hogy mivel tudja kompenzálni Lengyelországot és Csehországot? Szerintem nem kellene eltérnünk az eredeti tervünktől. A kormány azonban nem ragaszkodik a rakétavédelemhez ebben a formában.
– Akkor azt milyen formában képzeli el?
– Éppen ez itt a nagy probléma. Ha tényleg arra szolgált volna a rakétavédelmi rendszer, hogy Irántól védelmezzen meg bennünket és szövetségeseinket, akkor most mi következik? Jómagam támogatom azt a stratégiát, amely az Oroszországgal való együttműködést vázolja fel. De mit ajánlunk fel cserébe azoknak az országoknak, akiket éppen Oroszország aggaszt? Vadászgépeket, technológiai fejlesztéseket? Nyilvánvaló, hogy a lengyelek és a csehek is az orosz fenyegetés miatt helyeselték a rakétapajzs telepítését területükön.
– Amennyiben nem lesz rakétavédelmi rendszer a két említett országban, Washington hová helyezi azt a pajzsot, amellyel védelmet tud nyújtani Irán támadásai ellen, hiszen ez volt az eredeti célja a közép-európai rendszernek?
– Egyelőre nincs konszenzus ebben a kérdésben a Demokrata Párton belül, az Obama-kormányzaton belül pedig biztosan nincs. Úgy hiszem, az elnök ellenzi a védelmi rendszer kiépítését.
– Miért ellenzi Obama a rendszert? Elsősorban azért, hogy ne kerüljön konfliktusba Oroszországgal?
– Obama elnök általában véve úgy érzi, hogy a Bush-kormány külpolitikájában nagyon harsány volt. A védelmi rendszer elutasítása továbbá beleillik Obama azon elkötelezettségébe, hogy együttműködjön minél több országgal. Szeretne együttműködni például az észak-koreaiakkal, diplomáciai megoldásokra törekszik, úgynevezett puha erőt akar alkalmazni. Sajnálatos módon azonban Közép-Európában sokan aggállyal figyelik, hogy az Egyesült Államok nem úgy védi meg Közép-Európát, mint azt hagyományosan tette (és ez nem értendő a Bush-érára). A kérdés az: hogyan tudunk egyszerre puha erőt alkalmazni és keménynek is maradni? Obama elnök úgy gondolja, jó kapcsolatra kell törekednünk Moszkvával. De ne legyenek félreértések: igenis markánsan hangoztatni fogja a véleményét, ha Oroszország akadályokat gördít elénk.
– Hogy látja, az úgynevezett puha erő, amiről beszélt, bevált Obama elnöksége alatt?
– Erre egyelőre nehéz válaszolni. Meglátásom szerint vannak gyengeségeink, és még nem sikerült megtalálnunk az egyensúlyt aközött, hogy mennyire törekedjünk globális vezetői szerepre – amire az amerikaiak az utóbbi években hozzászokhattak –, és mennyire kötelezzük el magunkat amellett, hogy számos kérdésben együttműködünk a többi országgal.
– Iránnal hogyan tud dűlőre jutni az Egyesült Államok? Úgy tűnik, a sorozatos szankciók nem tették meg a hatásukat.
– Tudom, hogy az izraeliek nem szeretik ezt hallani, de szerintem Iránnal együtt kell működnünk. Ha az Egyesült Államok úgy értékeli, hogy civil használatra joga van nukleáris fejlesztéseket végrehajtania, akkor el kellene fogadnia, hogy Iránnak is lehet ilyen programja. A nukleáris fegyverekkel kapcsolatban pedig az a véleményem, hogy ilyen fegyverekkel rendelkező demokratikus országok nem várhatják el más országoktól, hogy nekik ne legyen. Miközben tárgyalnék Iránnal, világosan tudtukra is adnám, hogy máshogy kell kezelniük ezt az ügyet, és nem támogathatják a terrorista cselekményeket sem.
– Krynicában elhangzottak olyan szakértői vélemények, miszerint szükség volna egy biztonsági tanács létrehozására az Európai Unió és Oroszország részvételével, hogy Moszkva jobban részt tudjon venni az európai biztonsági feladatokban.
– Meg vagyok lepődve. A hidegháború idején születtem, katonai akadémiára jártam, harcoltam Irakban, mindig is felemás érzéseim voltak Oroszországgal kapcsolatban. Szerintem nincs szükség arra, hogy mindenáron felbőszítsük őket, ugyanakkor ki kell állnunk elveink mellett, és elmondani: nem értünk egyet minden lépésükkel. Nem értek egyet egy ilyen tanács létrehozásával, de Oroszországot be kell vonni valamilyen formában. Jómagam a NATO keretein belül képzeltem volna el ilyen orosz részvételt, elképzelésemmel azonban nem szimpatizáltak közép-európai barátaim. Vannak ugyanakkor közös ellenségeink, ezért rá kellene jönnünk, hogy milyen területeken tudnánk együttműködni.
– Számos szakértő úgy vélekedik, hogy ideje volna átgondolni a NATO alapkoncepcióját. Mintha a szövetség elmozdult volna eredeti célkitűzéseitől, védelmet nyújtani tagországainak.
– A NATO-nak először is meg kellene szabadulnia azoktól a kifejezésektől, amelyeket alapszerződésében hangoztat, például azt, hogy a szövetség a Varsói Szerződés ellen alakult. Ez már egy új entitás, annak is kell lennie. Őszintén szólva, a NATO tagjai között el tudnám képzelni például Marokkót vagy Izraelt, és sok olyan országot, amely megérdemli, hogy a szövetség tagja legyen. Grúzián és Ukrajnán túl ide sorolnám még Törökországot is. A nagy kérdés az: miként változtatunk meg egy olyan szövetséget, amelyet elsősorban a Szovjetunió ellen hoztunk létre az Egyesült Államok vezetésével úgy, hogy Amerika ne veszítse el vezető szerepét?
– Előadásában említette, elégedetlen azzal, hogy számos európai tagország nem költ eleget a GDP-jéből nemzetvédelmi célokra. Nagy-Britanniát és Németországot is rossz példaként hozta fel. Ha már velük elégedetlen, milyen véleménye lehet például Magyarországról?
– Ha van egy országnak egy hangárja, és abban nincs repülőgép, vagy van repülőgép, amelyből hiányoznak alkatrészek, mi értelme van magának a repülőnek? Ha Európa erős akar lenni, kell, hogy legyen egy ütőképes hadereje. Az megint másik kérdés, hogy kívánja-e egyáltalán bevetni haderejét.
origo.hu
Hiábavaló volt a Tisza Párt színjátéka: Magyar Péter szerepéről saját képviselője rántotta le a leplet
