A magas bevétel az állam érdeke

Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) néhány héten belül pontot tehet az országos, földi sugárzású kereskedelmi rádiófrekvenciákra kiírt pályázat végére. A testület elnöke, Majtényi László komoly kifogásokat fogalmazott meg a pályázatokat illetően: szerinte több aspiráns irreálisan magas árat volna hajlandó fizetni a műsor-szolgáltatási jogosultságért cserébe. Egyebek mellett erről is kérdeztük az ORTT fideszes tagját, Szalai Annamáriát.

Megbírságolták a köztévét. Tízmillió forint bírsággal sújtotta a Fővárosi Cégbíróság a Magyar Televízió Zrt.-t. és előírta, hogy a társaság élére 30 napon belül válasszanak elnököt. Rudi Zoltán tavaly márciusi távozása óta ugyanis a köztelevíziónak nincs első számú vezetője. A bírói végzés indokolása szerint az összeg megállapításakor figyelembe vették, hogy a jogsértő állapot hosszú idő óta tart. A cégjogi eljárást a Legfőbb Ügyészség kezdeményezte a törvényesség helyreállításáért. A Fővárosi Cégbíróság ennek nyomán már tavaly júniusban előírta az elnök megválasztását, a végzés kézbesítése azonban – információnk szerint – nem volt szabályos. Először nem vették át a dokumentumot, később a cégbíróság a kuratóriumnak címezte határozatát. A Fővárosi Ítélőtábla a kuratóriumot nem találta a végzés átvételére jogosult szervezetnek, hiszen a Magyar Televízió Zártkörű Részvénytársaság önálló vállalkozásnak minősül. Az Országgyűlés által kinevezett kuratórium a társaság közgyűlésének szerepét tölti be. A táblabíróság hatályon kívül helyező döntését új eljárás követte, ez zárult le most első fokon. A Fővárosi Cégbíróság végzése nem jogerős, 30 napon belül megfellebbezheti a televízió. (K. A.)

Régen volt már akkora vita az ORTT-ben, mint most, az országos, földi sugárzású kereskedelmi rádiófrekvenciák pályáztatása kapcsán. Nem titok, hogy érdekharc folyik. De tulajdonképpen kik állnak itt egymással szemben?
– A piac újrafelosztásakor természetes, hogy az érdekeltek egymásnak feszülnek. A pályáztatás mint folyamat, eleve az érdekharc terepe. Ameddig ez nem törvénytelen, addig nincs is gond.
– Többen politikai érdekharcról beszélnek.
– Az ORTT-ben politikai delegáltak ülnek, de a parlamentben is politikai pártok képviselői foglalnak helyet. A probléma nem ezzel van. Az érdekharc ugyanis más frontokon is folyhat. Lehetnek, mint ahogyan vannak is gazdasági érdekek. A baj akkor következik, ha a gazdasági érdekeket politikai álruhába öltöztetik, vagy amikor az ORTT egyik tagja önmagát függetlennek mutatva tálalja egy gazdasági érdekkör elvárásait. Hogy egyértelmű legyen: nem volt könnyű elérni azt, hogy a testület olyan pályázatot írjon ki az országos rádiófrekvenciákra, amelynek elbírálása során az aspiránsoknak árversenyt kell folytatniuk. Az ORTT többsége ugyanis korábban azon az állásponton volt, hogy a testület már előre határozza meg, hogy mekkora maximális koncessziósdíj-bevételt követel meg. Most ott tartunk, hogy nincs felső plafon, tehát egy pályázó jó pontot szerez, ha többet ajánl, mint egy másik. Akik szeretik a valódi versenyt, azoknak most nem lehet okuk panaszra.
*
– Majtényi László, az ORTT elnöke azt mondja, hogy olyan pályázatok is érkeztek, amelyek irreálisan magas koncessziós díjat vállaltak. Ezt osztja Tímár János SZDSZ-es delegált is.
– Egyesek azt állítják, hogy bizonyos szereplők összehangoltan irreálisan alacsony árat adtak, mások pedig azt, hogy egyes szereplők irreálisan magasat. A pályázati kiírás egyetlen versenyeleme az ár. Meggyőződésem, hogy tiszta helyzetnek tekinthető, amikor a piac dönti el az árat. Az állam nem lehet önkorlátozó, érdeke a magas bevétel, hiszen a bevétel bekerül a médiafinanszírozás kasszájába, amelyből a közmédiumok részesednek.
– Mégis igen erős támadások érik a legtöbbet ajánló pályázókat. Ráadásul éppen az ORTT elnökének részéről.
– Tisztázni kell valamit. A pályáztatási folyamat során, tehát az eredményhirdetésig a pályázati anyagok tartalmának egyetlen eleme sem juthat harmadik személy tudomására. Ezek az információk csak a pályázat kiírójára, nevezetesen az ORTT-re, valamint a pályázókra tartoznak. Ehhez képes ma már tele van a sajtó a pályázatok részleteivel. Vizsgálatot kezdeményeztem, amelynek célja az adatvédelmi anomáliák tisztázása.
– A pályázatok szakmai színvonaláról egyetlen szót sem hallottam senkitől.
– Sok jó pályázat született, de éppen az előbbiek miatt nem szeretném a médiatörvényben lévő, a pályázók érdekét és a pályázat tisztaságát szolgáló adatvédelmi, titokvédelmi szabályokat megsérteni, így többet nem is mondhatok róluk.
– A nyilvánosság előtti adok-kapok közepette lehet még értelmes vitát folytatni a rádiófrekvenciák sorsáról?
– Szerintem elég, ha csak azzal a feladattal foglalkozunk, amit a jogszabály ránk mér. Az ORTT dolga a felelős, szakmai döntés, nem pedig az, hogy a törvény és a szabályozás önkényes értelmezésével korlátozza a pályázók versengését. A médiatörvény e tekintetben világosan fogalmaz: a testületnek az a kötelessége, hogy segítse a műsorszolgáltatók piacra lépését, a tájékoztatási monopóliumok lebontását, valamint akadályozza meg új monopóliumok létrejöttét. A piacvédelem nem egyes piaci szereplők érdekeinek védelmét jelenti, hanem a valódi verseny feltételeinek biztosítását a megbízó, azaz a közösség érdekében.