Bár a panamai kormány minapi közleményéből nem derült ki, melyik állammal kötnek szerződést október végén, a közvélemény biztosra veszi, hogy az Egyesült Államokról van szó, és máris az ellenzők és a támogatók táborára szakadt. A júliusban hivatalba lépett új elnök, Ricardo Martinelli külügyminisztere úgy érvelt, hogy a térségben zajló kábítószer-kereskedelem miatt van szükség egyelőre két haditengerészeti bázis építésére a kolumbiai határ közelében, a Pina-öbölben és a fővárostól délnyugatra fekvő Punta Cocánál. Ha mégis a kormány akarata érvényesül, akkor az ellenkezője történik majd, mint három évtizede: az 1977-ben kötött Carter–Torrijos-szerződés értelmében a két elnök közösen elhatározta, hogy az Egyesült Államok fokozatosan kivonul 14 panamai bázisáról. A szerződésben arra is kötelezte magát az amerikai fél, hogy felszámolja a rossz emlékű Amerikai Akadémiát, ahol számos latin-amerikai diktátort képeztek ki.
A Fehér Ház közben jelezte, nem vehető biztosra, hogy a guantánamói tábort már januárban sikerül bezárni, noha Barack Obama elnök közvetlenül beiktatása után erre tett ígéretet. „Nem arra koncentrálunk, hogy tudjuk-e tartani a határidőt” – mondta a Fehér Ház szóvivője, Robert Gibbs, egy nappal azután, hogy Robert Gates védelmi miniszter úgy vélekedett, nehéz lesz tartani a 2010. január 22-i határidőt.
Az amerikai hadsereg egy szóvivőjének közlése szerint a guantánamói táborban jelenleg őrzött 223 terroristagyanús fogoly közül eddig 75-ről állapította meg egy vizsgálócsoport, hogy szabadon engedhető. A Barack Obama utasítására létrehozott munkacsoport minden rab ügyét külön-külön megvizsgálja. A 75 elengedhető fogoly között van az a harminc is, köztük 13 kínai ujgur, akinek a szabadon bocsátásáról korábban döntöttek. Az igazságügyi minisztérium szerint a hét végén három foglyot engedtek szabadon, két üzbég férfit Írországba, egy jemeni állampolgárt saját hazájába szállítottak.
origo.hu
Újra féláron fagyizhat az ország!
