Békéért fizetett tálibok

Az afganisztáni intervenció jövőjét meghatározó döntés késlekedésének hátterében az áll, hogy nemcsak az amerikai politika egészében, hanem a Fehér Házon belül is jelentős ellentétek vannak a folytatás mikéntjéről. Miközben Washingtonban vitáznak, az európai szövetségesek elkötelezettsége napról napra gyengülni látszik a tényfeltáró újságírásnak hála felszínre kerülő információk tükrében.politika

Éles ellentétek vannak az amerikai kormányban az afganisztáni háború folytatásáról, Joe Biden alelnök a leghatározottabban ellenzi a csapaterősítést – idézte a Huffington Post liberális hírportált tegnap az MTI. Az afganisztáni háború szükségességét hangoztató Barack Obama elnök vezetésével az utóbbi hetekben intenzív tanácskozás folyt a Fehér Házban az új háborús stratégiáról. Az Obamával szemben a külpolitikában veteránnak számító Joe Biden ellenzi, hogy az Egyesült Államok újabb 40 ezer katonát küldjön a közép-ázsiai országba, ahogy azt Stanley McChrystal tábornok, a nemzetközi erők amerikai főparancsnoka kérte Obamától. Az afganisztáni háború folytatásának Biden a legfőbb ellenzője a Fehér Házban. Azzal érvel, hogy Amerika idén 65 milliárd dollárt költ az afganisztáni műveletekre, míg a pakisztáni helyzet javítására csak 2,25 milliárdot, ez harmincszoros arány, miközben az al-Kaida szinte teljes egészében az atomhatalom Pakisztánban van. „Minden egyes Pakisztánban elköltött dollárra 30 dollár jut Afganisztánban, mi ennek a stratégiai értelme?” – kérdezte a minap. A hírportált jegyző Arianna Huffington a CNN-nek elmondta: az afganisztáni háború szerinte fordulópont, olyan fontos nemzetbiztonsági kérdés, hogy Biden a lemondásával adhatna hangsúlyt álláspontjának. A szenátus rangidős tagja, a 91 éves Robert Byrd nyugat-virginiai demokrata szenátor nem látja értelmét a csapaterősítésnek: „egy idegen katonai erő elhúzódó jelenléte egy szuverén országban majdnem mindig ellenállást szül a helyi lakosság körében.”
Ha az Egyesült Államok elszántsága kérdőjeles, még inkább az európai szövetségeseié. Ezt illusztrálja, hogy a londoni Times napilap NATO-forrásokra hivatkozva azt állítja: az olasz titkosszolgálat hatalmas összegeket – egyfajta védelmi pénzt – fizetett az olasz hadsereg által ellenőrzött afganisztáni térségben a helyi tálib parancsnokoknak a terület nyugalma érdekében. Róma azonban ezt eltitkolta a többi NATO-szövetséges elől, és a térség ellenőrzését később átvevő francia erők – nyugodtnak gondolván a vidéket – súlyos veszteségeket szenvedtek. Eszerint az olaszok rendszeresen több tízezer dollárral vesztegették meg a Kabultól keletre fekvő Sarobi térség tálib hadurait, elkerülendő az olasz veszteségeket, amelyek „politikai bonyodalmakat okozhatnának” otthon.
Úgy az olasz, mint a francia kormány cáfolta a lap állításait, ám korábban szó volt arról, hogy az amerikai titkosszolgálatok már felfedték ezt a gyakorlatot, figyelmeztették is arra Rómát, de az olasz illetékesek szövetségeseik megkeresésére se reagáltak érdemben.