A Szentszék árnyalt reakciója több szempontból is érthető. A Nobel-békedíj odaítélése alkalmából kiadott vatikáni sajtóközlemény emlékeztetett arra, hogy mit tett Obama a nukleáris leszerelés előmozdítása érdekében. Federico Lombardi szentszéki szóvivő annak a reményének adott hangot, hogy a fontos elismerés tovább ösztönzi ezt a nehéz, de alapvető elkötelezettséget az emberiség jövője érdekében.
XVI. Benedek pápa 2009. július 10-én a vatikáni Apostoli Palotában fogadta Barack Obamát, és a kihallgatás után kiadott közlemény olyan területek megtárgyalásáról adott hírt, amelyek közismerten feszültséget jelentettek a Szentszék és az Egyesült Államok új elnöke között. Valószínűleg nem sok megállapodás született a „minden embert érintő” problémákról – az élet védelme és támogatása, valamint a lelkiismereti döntések tiszteletben tartása némiképp mást jelent Rómában, mint Washingtonban.
Ha mindehhez hozzávesszük, hogy bár II. János Pál pápát két ízben is jelölték a magas kitüntetésre, és 2003-ban az iraki háború elleni erőteljes fellépése miatt különösen esélyesnek is tartották, mégsem kapta meg a díjat, hiszen Sirin Ebadi iráni jogásznőnek ítélte az elismerést a norvég bizottság, érthető, hogy az Osservatore Romano frissen megjelent cikke kissé korainak tartja Obama kitüntetését. Annak idején Karol Wojtylát túlságosan konzervatívnak ítélte a Nobel-bizottság, és nem akarta személyével együtt az egész katolikus egyházat kitüntetésben részesíteni, nehogy úgy tűnjön, hogy elfogult a többi vallás kárára. Mint az Osservatore Romano megjegyzi, úgy látszik, ezeket a félelmeket sikerült leküzdeni a sokkal vitatottabb Obama esetében. Igaz, Kalkuttai Teréz anya 1979-ben szintén megkapta az elismerést, s akkor az ítészek nem gondolták úgy, hogy ez vallási diszkrimináció lenne. Ráadásul a szerzetesnő a hivatalos díjátadón még azt is kijelentette, hogy az abortusz a legkeményebb, legtöbb áldozatot követelő háború, s ennek gyakorlatát nemzetközi struktúrák könnyítik meg.
De ez harminc évvel ezelőtt volt, azóta nagyot változott a világ. A mostani díjazási politikával talán nem is a politikai korrektség szellemének megfelelő ingadozás és kettős mérce a fő gond, hanem inkább az, hogy az Egyesült Államok iraki és afganisztáni katonai szerepvállalását – az állandó harci, hadműveleti eseményeket – meglehetősen nehéz teljes körűen békepártinak nevezni. A vatikáni napilap szerint e katonai szerepvállalás nagyjából félúton helyezkedik el a választási kampányban hirdetett pacifista elvek és a jelenlegi politika között, amelyet sokan egyenesen a Bush-féle háborús uszítás folytatásának is neveztek.
A Vatikán egyébként már Barack Obama elnöki kampánya idején sem rejtette véka alá, hogy számos kérdésben eltérően vélekedik, mint a jelölt. Ráadásul Obama hatalomra kerülése után egyik első intézkedéseként visszaállította a családtervezéssel és terhességmegszakítással foglalkozó nemzetközi szervezetek állami támogatását. A döntésre reagálva Rino Fisichella érsek, az Életvédő Pápai Akadémia elnöke jóindulatú nyilatkozatot adott a Corriere della Serának, azt mondván, hogy Obamának minden hangot meg kellene hallania, nem csak azokét, akik hatalomra jutva arrogánsan úgy gondolják, hogy élet és halál dolgában is dönthetnek. Pedig a tendencia nyilvánvaló, hiszen a támogatást először Ronald Reagan szüntette meg, Clinton visszavonta elődje rendelkezését, George Bush 2001-ben újból életbe léptette a tilalmat. Vagyis az amerikai társadalmat – és a politikai elitet – erősen megosztó, sarkalatos kérdésről van szó. De az abortuszhoz hasonlóan eltérő a Szentszék álláspontja az azonos neműek „házassága” és az embrionális őssejtkutatás terén is. Az előbbi kérdés Obama általi felkarolása egyértelműen szavazat- és támogatásszerző; míg az őssejtkutatást érintő pénzügyi korlátozások megszüntetése – mint azt Rino Fisichella érsek kijelentette – a gyógy-
szergyártók pressziójának vagy gazdasági érdekeknek köszönhető.
Rino Fisichella szerint Obama rendeletével a politika győzelmet aratott az erkölcs felett. Az amerikai elnök viszont úgy vélte: az utóbbi években az amerikai kormány tévesen állította szembe egymással a tudományt és az erkölcsi értékeket. Nem kétséges, ezek az álláspontok ebben a formában sohasem lesznek összeegyeztethetők.

A biztonsági öv majdnem mindig kötelező, de mutatjuk, mikor nem