Folytatódó viták az EU-szerződésről

Nem csillapodnak a kedélyek az Európai Unión belül a lisszaboni szerződés írországi elfogadása után. Párizs megfenyegette tegnap a prágai és londoni politikusokat, hogy ne hátráltassák tovább az európai okmány ratifikálási folyamatát. Lech Kaczynski lengyel államfő közben jelezte, nem siet a szerződés aláírásával.

2009. 10. 15. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Lech Kaczynski nem sieti el a lisszaboni szerződés aláírását az ír népszavazási igenek nagyarányú győzelme után – közölte tegnap az elnöki hivatal vezetője, Wladyslaw Stasiak. A lengyel parlament két háza már elfogadta a szerződést, csak Kaczynski aláírása hiányzik. Stasiak azt hangoztatta, nincs változás, az elnök „a nem túl távoli jövőben” aláírja a dokumentumot, ahogy ígérte. A Rzeczpospolita napilap szerint Kaczynski egy olyan megállapodástól tenné függővé az aláírást, amelyet a kormánnyal kötne a külpolitikai feladatok illetékességi felosztásáról. Az államfő a parlament szerepét is növelné az uniós politikában.
Hasonló lépéseket fontolgat Nagy-Britanniában a Konzervatív Párt is, amely hatalomra kerülése esetén igyekszik majd csökkenteni az EU beleszólási lehetőségét a brit nemzeti ügyekbe. David Cameron, a toryk vezére korábban ígéretet tett, ha pártja kormányra kerüléséig (tavasszal lesznek a választások, amelyeket valószínűleg Cameronék nyernek meg) nem zárul le az unióban a ratifikációs folyamat a lisszaboni szerződésről, akkor népszavazást ír ki. Ellenkező esetben más módon igyekeznek érvényre juttatni a nemzeti érdekeket, s amennyiben ez Brüsszel nemtetszését váltaná ki, London akár Horvátország és Izland EU-csatlakozása elé is akadályokat gördítene.
*
Brit sajtóértesülések szerint David Cameron minden bizonnyal elveti a népszavazás kiírásának lehetőségét, mivel a toryk esetleges kormányra kerülése előtt már bizonyára minden egyes uniós tagállam ratifikálja a lisszaboni szerződést. Jelenleg Lech Kaczynski mellett Václav Klaus cseh elnök aláírása hiányzik az okmányról, de neki még körülbelül egy hónapot kell várnia a prágai alkotmánybíróság határozatára, hiszen szeptember végén cseh polgári demokrata szenátorok egy csoportja panasszal fordult a testülethez a szerződéssel kapcsolatban.
A The Guardian brit napilapnak nyilatkozó brit konzervatív források szerint a toryk arra törekednek majd kormányra kerülésük után, hogy megerősítsék Nagy-Britannia nemzeti szerepét a szociális és foglalkoztatási, illetve az igazság- és belügyi politika kialakításában. Amennyiben feltételeit az Európai Unió nem fogadná el, London határozottabb EU-ellenes politikát képviselne, esetleg olyan lépéseket tenne, amellyel feltartóztatná Horvátország és Izland csatlakozását az európai közösséghez.
Párizs felszólította tegnap Prágát és Londont, hogy az írországi jóváhagyás után ne hátráltassák tovább a lisszaboni szerződés elfogadását, mert „Európa már túl sok ideje csak köldöknézéssel van elfoglalva”.
Nagykövetek és képviselők előtt a külügyminisztériumban tartott beszédében Pierre Lellouche, Franciaország Európa-ügyi államtitkára arra kérte a cseheket, hogy ne veszszenek el késleltető mellébeszélésekben a lisszaboni szerződés jóváhagyását illetően. A briteknek pedig az államtitkár azt tanácsolta, hogy ne szigeteljék el magukat Európa-ellenes magatartással.
A cseheknek csupán 43 százaléka véli úgy, hogy Václav Klaus államfőnek haladéktalanul alá kellene írnia a lisszaboni szerződést. A prágai SANEP ügynökség felmérésének eredményéből az is kiderült: a megkérdezettek 44 százaléka meg van győződve arról, hogy a parlament két háza által már jóváhagyott szerződés aláírásának további halasztása árt Csehországnak, 39 százalék az ellenkezőjét állította. A Hospodárské Noviny című cseh napilap szerint a lisszaboni szerződés jóváhagyása az ír népszavazási igennel gyakorlatilag befejeződött, ezentúl azonban nehezebb lesz a nemzeti érdekek védelme és érvényesítése. Az ünneplés helyett a cseheknek most azonban inkább arra kellene odafigyelniük, hogyan védjék meg nemzeti érdekeiket – írta a lap, mondván: „érdekeink érvényesítése az Európai Unióban nehezebb lesz, s gyakrabban kell majd igazodnunk a többség véleményéhez.”
Balázs Péter külügyminiszter szerint a lisszaboni szerződés lendületet adhat Európának, erről tegnap, napirend előtti felszólalásában beszélt a parlamentben. – Az unió fejlődése szempontjából a lisszaboni szerződés egy újabb mérföldkőnek számít: az integrációt magasabb szintre emeli, felgyorsítja a döntéshozatalt, megerősíti az unió értékeit – hangoztatta Balázs Péter. A külügyminiszteri felszólalásra reagálva minden frakció üdvözölte az írországi népszavazás eredményét.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.