Magyarország a héten kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottságban, amiért Szlovákia augusztus 21-én megtagadta Sólyom László belépését Szlovákia területére. Indokoltnak tartja a magyar kormány döntését?
– Kezdettő fogva állítom, hogy Szlovákia megszegte a schengeni egyezményt, amikor nem engedte be az országba Sólyom László köztársasági elnököt, s állítottam, ez a barátságtalan és megalapozatlan lépés nem maradhat következmény nélkül. Bevallom, furcsállottam a magyar kormány késlekedését, csak remélni tudom, hogy ennek az volt az oka, hogy a jogi szakértők biztosra akartak menni, s olyan beadványt készítettek, amely biztosan megállja a helyét. A mi tapasztalataink olyanok, hogy térségünkben a jog és a nemzetközi egyezmények tisztelete a legmagasabb helyeken is siralmas, s ha egy jogsértés következmények nélkül marad, normává válik az addig példa nélküli kivétel. Ha egy államfőt ki lehet tiltani indokolatlanul egy országból, akkor az bárkivel megeshet, akkor pedig összeomlik az egész schengeni rendszer.
– Kerületi önkormányzati választások közelegnek Szlovákiában. Állítólag ön utasította el a Bugár Béla vezette Híd-Most párttal való együttműködést. Nem áll fel annak a veszélye, hogy a megosztottság miatt meggyengül a magyar képviselet a megyei önkormányzatokban?
– Volt kollégáink távozása után újjáalakultak az MKP járási és kerületi szervei, a megyei választásokat, a jelöltlistákat ők készítették elő. Mindenütt jártunk, mindenütt kérdeztük, akarják-e az együttműködést a Most-Híd párttal, sehol nem fogalmazódott meg ilyen igény egyetlen tagunk részéről sem. Tehát nem én döntöttem. De bevallom őszintén, úgy érzem, erkölcstelen lett volna tagságunkkal, választóinkkal szemben, ha koalícióra lépünk velük. Az új párt nem magyar, ezt nem én mondom, vezetői nyilatkozták a szlovák sajtónak. Egy számomra ez idáig ismeretlen szlovák politikai érdeket is képviselnek, és nem lett volna jó, ha annak képviseletéhez közös listával a mi választóink szavazatai alapján jutottak volna mandátumokhoz. De az új párt kialakítására nem hatalmazták fel őket választóink a 2006-os parlamenti választásokon sem, amikor egy program mögé sorakoztunk még fel, s arra szavaztak a szlovákiai magyarok, de tagságunk sem, amikor a 2007-es tisztújító kongresszuson engem választottak meg elnöknek. A választás demokratikus voltát elismerték, csak vereségüket nem tudták elfogadni. Ezért hátat fordítottak választóinknak, nem fogadták el tagságunk többségi akaratát, mindez olyan politikai inkorrektségről, megbízhatatlanságról tanúskodik, ami indokolja, hogy az MKP ne igazodjon hozzájuk, hanem járja saját útját. Ezért kell a kongresszusnak a megyei választások előtt hármas üzenetet eljuttatni tagságunknak és választóinknak. Az első az, hogy a párt konszolidálódott, a harci szellem megfelelő a pártban minden téren, ahol a magyarságot képviselni kell. A második üzenet az, hogy befejeztük annak az együttgondolkodásnak az első szakaszát, amely célja egy közös jövőkép kialakítása a párt és a szlovákiai magyarság számára. Ez a jövőkép megfogalmazódott a Modern párt, életképes közösség című pártprogramban, amelyben megpróbálunk választ adni azokra a sorskérdésekre, amelyeket magunk előtt látunk és meghatározni a teendőket a következő húsz, huszonöt évre. A harmadik üzenet pedig arról szól, hogy a párt demokratikusan készült fel a megyei választásokra, készek a régiókat érintő programok, és jelöltjeink felkészültek e program teljesítésére, amennyiben megfelelő támogatást kapnak, s győzni tudnak mindenütt, ahol választóink élnek.
– A megyei választások előtt rossz a szlovákiai magyarok közhangulata, sokukat elbizonytalanított, megfélemlített az államnyelvtörvény. Igaz, a dunaszerdahelyi nagygyűlés, a magyarországi parlamenti pártok egységes politikai fellépése és az EBESZ ajánlásai alapján egyelőre nem büntetnek a nyelvhasználatért, s készül valamilyen módszertani útmutató, de javulhat-e a helyzet a választásokig olyannyira, hogy a magyar szavazók megfelelő számban az urnákhoz járuljanak?
– Nincsenek információink a készülő módszertani útmutatóról, de el kell mondanom, erős kételyek élnek bennünk, hogy a rossz törvényt bármilyen útmutatásokkal elfogadhatóvá lehessen tenni. Ki kell mondani, ez a törvény és a körülötte kialakult eljárás méltatlan egy jogállamhoz. Mi a törvény módosításában látjuk a megoldást, s azt a véleményemet sem rejtem véka alá, hogy nem az EBESZ-re kell fókuszálnunk, hanem a velencei bizottságra, amely vizsgálni fogja az államnyelvtörvényt, s azt kell elérnünk, hogy az elemzéskor azt vizsgálják a szakemberek, a jogszabály mely paragrafusai, kitételei nem felelnek meg Szlovákia nemzetközi kötelezettségeinek. Elsősorban a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájára és az Európa Tanács 1201-es ajánlásaira gondolok. Azért mondom ezt, mert szerintem a magyar kormány kiegészítő kérdésének is ilyen irányba kellene hatnia. A szlovák parlament mindkét nemzetközi dokumentumot ratifikálta már, tehát nem igaz az, amit az EBESZ kisebbségi főbiztosa mond, hogy a szlovák parlament olyan nyelvtörvényt hoz, amilyet akar, és ez belügy. Ha szlovák nyelvtörvény nem egyezik az idevágó és Szlovákiára kötelező nemzetközi dokumentumokkal, akkor nem azokat kell megváltoztatni, hanem a nyelvtörvényt.
origo.hu
Magyar Péter testvérének portálja teliben tolja a Pride-ot és Karácsonyt
