Lapunk április elején megírta, hogy bizonytalanná vált a Nemzeti Táncszínház sorsa, ugyanis a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. saját hatáskörében tartott társasága, a Budavári Vagyonkezelő és Innovációs Kht. magánkézbe szeretné juttatni a több mint kétszáz éves teátrumot, a műemléki épületekkel együtt. Időközben egy időre ugyan, de a színházépület sorsa megoldódott, mivel az I. kerületi önkormányzat három évig építési tilalmat rendelt el ezen a területen. Az intézmény feje fölötti viharfelhők azonban nem oszlottak el.
Török Jolán igazgató lapunknak elmondta, hogy a költségvetést 2006 óta folyamatosan csökkentik, ezzel a vidéki játszási lehetőségek teljesen bizonytalanná váltak, mivel az összeg nagy része a telephely és a székhely, azaz a várbeli színházépület fenntartására elég. – Már a színház nevében is benne van, hogy nemzeti, egész országra kiterjedő szintű munkáról van itt szó, azonban az ellehetetlenítés felé halad a teátrum – vélekedik az igazgatónő.
A tavalyi évhez képest az idén 41 millió forintot már elvontak az intézménytől, további 72 millió forintot csak abban az esetben kaphat meg a teátrum, ha a költségvetésben biztosított annak a kifizetése. – Idei költségvetésünk kevesebb, mint amennyit 2004-ben kaptunk, pedig akkor még nem tagozódtunk be harmadik intézményként a Művészetek Palotájába. Ha ott játszunk, akkor az alapszolgáltatáson felül minden esetben különdíjat kell fizetnünk a műszaki eszközök használatáért, a technikáért. Továbbá fizetünk a hoszteszszolgálatért, és komoly összeget fordítunk az ottani előadások reklámanyagaira. Az idei évet valahogy átvészeljük; sikerült kedvezményt elérni például az áramszolgáltatónál és a takarítócégünknél. De az biztos, hogy ebben az évadban kevesebb előadásunk lesz, és kevesebb költségtérítést tudunk biztosítani a fellépő művészeknek – fűzi hozzá Török Jolán.
A színház helyzetét nehezíti a márciusban életbe lépett előadó-művészeti törvény is, amely a megfelelő néző- és előadásszám alapján bírálja el az intézmények következő évi támogatási összegét, figyelmen kívül hagyva a tárcaintézményeket, így a Nemzeti Táncszínházat is. 2007 óta itt éves szinten négyszáz előadást játszanak, a fizetővendégek a 87 százalékot is elérik. Török Jolán szerint e rációban a törvény a tánctársulatok életét is nagyon megnehezíti, mivel ha a támogatás kevés, nem tudják biztosítani az eddigi néző- és előadásszámot, így a finanszírozásuk drasztikusan csökkeni fog.
– A legnagyobb probléma, hogy nem vették figyelembe a törvény megalkotásánál a Táncművész Kerekasztal által kidolgozott tervezetet – véli a vezető. – Nem érzékelhető, hogy a táncművészek fizetése, egzisztenciája stabilabbá vált volna. A szülők nem szívesen adják ma művészeti iskolába a gyermeküket, nem szeretnék, ha profi táncos válna belőlük. Nem biztosított ugyanis a művészek stabil egzisztenciális háttere. Az idei közhasznú támogatási szerződésünk alapján például idén az új produkciók létrehozására a táncszínház nem adhat pénzt a társulatoknak a kulturális tárcától kapott támogatásból. Vagyis a pályázati pénzből nem lehet új produkciókat megvalósítani – fűzte hozzá az igazgatónő.
Lapunk megkeresésére a tárca az ügyben úgy nyilatkozott, hogy nem tervezik a színházi célra hasznosított műemlék épületek funkcióváltását. A lehetőségekhez mérten anyagi tekintetben is meg kívánják őrizni a Nemzeti Táncszínház egyedülálló tevékenységéhez szükséges körülmények biztosítását, lehetőséget adva arra, hogy a teátrum a jövőben is folytatni tudja országos és nemzetközi, a táncművészet egészét és minden ágát befogadó színházi tevékenységét, illetve idehaza és külföldön kezdeményezően képviselje és menedzselje az ország táncművészeti értékeit.
Török Jolán a támogatási csökkentés és a mélyülő probléma miatt levelet írt Hiller István kulturális miniszternek, amelyet a táncszínházban játszó előadókon kívül aláírt Mihály Gábor, a Magyar Táncművészek Szövetsége elnöke, valamint Keveházi Gábor is, a Magyar Hivatásos Tánc- és Balettegyüttesek Egyesületének elnökeként.
Lapzártánkig nem érkezett meg a minisztériumba az említett levél. De kérdésünkre, hogy milyen állásponton vannak az ügyben, kitérő válaszolt kaptunk: ha a táncművészek szakmai szempontú változás igényével lépnek fel, úgy a tárca partnerként fog együttműködni.
origo.hu
Játszóterek mellett vonul el az illegális Pride
