Közép-Európa problémamentes

Oroszország hanyatló hatalom, ezzel magyarázható éles reakciója, amikor nukleáris elrettentő erejével kapcsolatos kérdés, mint például a rakétavédelem, felmerül – véli Andrew J. Pierre, a Georgetown Egyetem diplomáciai tanulmányok intézetének kutatója, aki szerint az oroszok jól fogadták Barack Obama új terveit ezzel kapcsolatban.

Sok félreértés van a kutató szerint a rakétavédelemmel kapcsolatban. Ezek egyike, hogy az Obama-kormány feladta Bushék terveit, pedig a valóságban nem feladta, hanem felváltotta azt egy jobbal. Az előző kormány szándéka szerint 2018-ig Lengyelországba telepítettek volna tíz elfogórakétát Iránból indított köztes hatótávolságú ballisztikus rakéták elhárítására. Már az Obama-kormány idején egy új hírszerzési becslés látott napvilágot, amely megállapította, az iráni rakétafenyegetés ennél kisebb. Ennek megfelelően az új terv alapján nemhogy 2018-ra, hanem már két év múlva pozicionálnak szükséges elfogórakétákat hajók fedélzetén, majd később szárazföldön is, nemcsak Lengyelországba, hanem minden olyan helyen, ahol azt Európa oltalmazása megköveteli.
Hogy az Egyesült Államok miért gondolta meg magát? Azért, mert a Bush-tervben szereplő eszközök, melyek húszéves, csillagháborús technológiára alapultak, nem működtek volna mint védelmi mechanizmus – mondja Andrew J. Pierre. A cseh és a lengyel kormányzatok nem végezték el a maguk elemzését, azért fogadták el, hogy szívességet tegyenek Bushnak. Oroszország általánosságban nagyon jól fogadta a tervet, de látható, hogy Dmitrij Medvegyev és Vlagyimir Putyin különbözőképpen reagált. Az elnök nyugodtan vette tudomásul, és úgy tűnik, jó kapcsolatban áll amerikai kollégájával. Ezzel szemben a miniszterelnöknek, aki KGB-s múltjával egy konzervatívabb felfogást képvisel, érdekében áll bizonyos ellenségeskedés fenntartása. Arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államokban volt-e, van-e olyan gondolat, amely a rakétavédelmet az orosz nukleáris elrettentő erő hatástalanításra használná fel, Pierre úgy válaszolt, ez az orosz értelmezésen múlik. Oroszország márpedig hanyatló hatalom, demográfiailag éppúgy, mint az egészségügyi helyzet terén, ezért olyan érzékenyek. Az egyetlen terület, melyben máig szuperhatalom maradt, az a nukleáris elrettentés. Ez náluk státuskérdés. Ráadásul az orosz katonai elit a befolyási övezet zsugorodásával egyre inkább kapaszkodik nukleáris fegyvereibe. Obamának ezzel szemben rendkívüli érdekeltsége van a nukleáris leszerelésben.
Az Obama-kormány kelet-közép-európai politikájának hátérbe szorulása miatt aggódó térségbeli volt politikusok és értelmiségiek augusztusi leveléről úgy véli: az nem volt meggyőző, nem volt érthető; egyfajta szomorúságot és csalódottságot tükrözött. A kutató szerint nincs ok NATO- vagy amerikai csapatok állomásoztatására Közép-Európában. Pierre szerint a valóság az, hogy a világ problémái szerencsére nem itt vannak, ezért Washingtonnak nem kell annyira aggódni a térség miatt, mint régen.