Szabó Vilmos, a Külügyminisztérium államtitkára bevezetőjében elismerte, hogy ellentmondásos, nem visszafordíthatatlan folyamat a misszió, ám a NATO egyértelmű prioritásaként kell, hogy tartson az elkötelezettség.
Gyarmati István, a Demokratikus Átalakulásért Intézet igazgatója aztán nyitó előadásában pesszimista alaphangot ütött meg, de ebben osztoztak a későbbi felszólalók is. Politikailag inkorrekt ugyan kimondani, de a nemzetközi közösség máig irreális célokért küzd, ugyanakkor a kudarc nemcsak presztízsveszteség, hanem geostratégiai vereség is lehet – vélte. A maximális cél csak az lehet, hogy premodern államból modern államot hozzanak létre, amely viszont eddig demokratikusan nem sikerült senkinek. Szükséges Pakisztán, Irán és Oroszország együttműködésének biztosítása, és Oroszország meggyőzése arról, hogy elsősorban őket sújtaná a NATO kudarca.
Hegyesi Ferenc, a Külügyminisztérium biztonságpolitikai főosztályának munkatársa szerint Európa orientációra vár az Egyesült Államoktól, viszont ha az európaiak nem fokozzák részvételüket, ismét lehűlhetnek a transzatlanti kapcsolatok. Arra figyelmeztetett, hogy a kivonulás esetleg „lavinaveszélyt” idézhet elő a térség biztonsági helyzetében. A saját maga által feltett kérdésre, hogy miért van szükség a további magyar részvételre, úgy válaszolt: „külpolitikai érdekeink, azok hatékonyabb érvényesítése miatt”.
Bali József, a Honvédeli Minisztérium (HM) szakállamtitkára jelezte: jóváhagyás esetén tíz fővel tovább nő a honvédség szerepvállalása, afgán helikopterpilótákat és műszakiakat fognak kiképezni. A fejlesztési projektek hatékonyságáról szólva megemlítette, hogy a magyar tartományi újjáépítési csoport (PRT) által átadott hét orvosi rendelőből hat már nem működik. A civil és a katonai erőfeszítés aránytalanságát támasztja alá, hogy míg a PRT költségvetése évente több mint ötmilliárd forint, segélyezésre alig 500 millió forint jut. Tomaj Dénes, a Külügyminisztérium nemzetközi fejlesztési együttműködési főosztályvezetője ugyanakkor jelezte: a költségvetési tervezetekből kiderül, hogy 2011-re már nem biztosítanak egy fillért sem erre a célra.
Ugyancsak tegnap a HM közleményben szögezte le, hogy a maga részéről nem fizet az afgán ellenállóknak a magyar katonák biztonságának szavatolása érdekében.
A budapesti rendezvényen Katona Magda Afganisztán-szakértő úgy vélte: az „orbitális mértékű” választási csalások nyomán meg kell tartani az elnökválasztás második fordulóját. Ugyanerre utalt Afganisztán washingtoni nagykövete, Szaid Tajib Dzsavad is; ő az első Hamid Karzai államfő környezetéből, aki nyíltan utalt arra, hogy Abdullah Abdullah volt külügyminiszter elegendő számú szavazatot szerezhetett ahhoz, hogy második fordulóra kényszerítse az elnököt.
origo.hu
Nézőpont Intézet: Továbbra is vezet a Fidesz-KDNP
