Nemzetközi hírű keresztény filozófusunk terjedelmes életművét, gondolatait Magyarországon először foglalták össze ilyen formában, s talán most lett nyilvánvaló az is, hogy a rendszerváltás utáni évek jobboldali, konzervatív gondolkodását Magyarországon milyen erősen befolyásolták Molnár Tamás könyvei, a tudós egyetemi tanári tevékenysége, jelenléte a jobboldali sajtóorgánumokban és különféle rendezvényeken.
A nyolcvannyolc esztendős tudós – bár nagy örömmel töltötte el a rendezvény híre – nem tudott jelen lenni a tanácskozáson, csupán kivetítőről köszöntötte a résztvevőket. Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke megnyitóbeszédében Molnár Tamás Az autoritás és ellenségei című könyvét idézte, amely napjaink meglazult államiságát, szerepzavarait, tekintély- és bizalomvesztéseit tekintve ma is aktuális gondolatokat hordoz. Az MTA elnöke a konferencián arról is szólt, hogy támogatja egy Molnár Tamás-archívum létrejöttét, amelynek gerincét a keresztény filozófus könyvtára, kiadatlan írásai és más ily módon kutathatóvá váló dokumentumok alkotják majd. A jelenlévők a bejelentést úgy kommentálták, hogy létrejöhet egyfajta szellemi ellensúly a Lukács-archívummal szemben.
A több tételben zajló tanácskozás elején bemutatták Turgonyi Zoltán Molnár Tamás életpályája című kötetét. Majd Mezei Balázs arról tartott előadást, hogyan van jelen Molnár Tamás eszmevilágában a teológia és a filozófia. Mezei Balázs szerint a magyar, a német, az olasz gondolkodás erősen kötődik a vallásossághoz, az egyházhoz már nem feltétlenül, míg az angol és a francia inkább politikai jelleggel gondolkodik az egyházról, hatalmi, rendteremtő eszköznek tekinti, s itt a vallás inkább háttérbe szorul. Azért fontos ezt tisztázni, mivel Molnár Tamásra erősen hatott a francia iskola, de Mezei Balázs szerint a filozófus világa a misztikus, élményszerű vallásosság és a politikai nézőpont hangsúlyozása között helyezkedik el. Molnár Tamás legfontosabb ihletője a katolicizmus. Mezei kitért Az értelmiség alkonya címmel 1996-ban megjelent Molnár Tamás-kötetre, és arra is, hogy a filozófus éppúgy távolságot tartott a francia szélsőjobb köreitől, mint amennyire nem fogadta el a keresztényellenességet.
Cseri Kinga Molnár Tamás eszmevilágát Kierkegaard-éval és Heideggerével vetette össze, kitérve azokra a momentumokra is, amelyekben Molnár Tamás kritikával illeti a két filozófus világképét. Frenyó Zoltán és Sárkány Péter is Molnár Tamás humanizmuskritikájával foglalkozott előadásában. A hallgatósággal kibontakozó vitában felmerült, nem lehetséges-e, hogy a modern, szekularizált kor is hozott valamilyen pozitívumot az emberiség és a vallásosság számára, és hogy ez mégis alapja lehet valamiféle társadalmi párbeszédnek az eltérően gondolkodókkal, illetve a korszellemmel. A válasz lassan bontakozott ki a további előadásokban. Definiálódott, hogy termékeny vita csak olyan partnerrel lehetséges, aki az igazságot akarja kideríteni, a szofisztikus párharc hatalmi célú, nem a megértést és a megegyezést szolgálja. Többször szóba került a bestiális kifejezés is, amellyel a mindenféle írott és íratlan törvényt áthágó beszédet, tettet, praxist és gondolkodásmódot, s ennek élményét jelölték a résztvevők – napjaink közös politikai tapasztalatai alapján. Egy lehetségesen létrejövő új társadalmi rend kapcsán Molnár Tamásnak arra a gondolatára is többen hivatkoztak, hogy egy rendezett, a többség javára működő államban nem kell minden intézményes emberi viszonynak szimmetrikusnak lennie.
origo.hu
VV Zsolt betámadta Karácsonyt a Pride miatt – videó
