Továbbra sem tetszik a kormánynak a felelős költségvetést kikényszeríteni hivatott, a Nemzetközi Valutaalap nyomására elfogadott közpénzügyi csomag – legalábbis ez derül ki abból a módosító indítványból, amelyet formailag ugyan Szabó Lajos szocialista képviselő terjesztett be, de amely azonnal elnyerte a kormány támogatását. A szakbizottságokban már többséget kapott javaslat lényege, hogy – a közpénzügyi törvény előírásaival ellentétben – nem számolná bele a jövő évi büdzsébe a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. tulajdonába tartozó állami vállalatok idén képződött veszteségét. A manőverrel összesen 22,8 milliárd forinttal mutatna kedvezőbb képet a 2010-es szaldó – papíron. A plafontörvény most megtámadott pontja márpedig éppen az átláthatóságot szolgálta, hiszen meg akarta szüntetni a korábbi mérlegszépítő gyakorlatot, amely során csak évekkel később írták le az állami cégek veszteségeit. A közpénzügyi törvény sajátságos kormányzati értelmezésére utal, hogy a nyereséges állami vállalatoktól elvont osztalék, 31 milliárd forint viszont szerepel a költségvetésben, egyenlegjavító tételként feltüntetve. A törvény ugyanakkor a többségi állami tulajdonú vállalatok eredményére vonatkozik, vagyis a nyereséget és a veszteséget egyaránt szerepeltetni kellene a büdzsében.
Amennyiben a javaslatra a szakbizottságok után a parlament is rábólint, akkor a jövő évre tervezett 1060,3 milliárd forintos hiányban nem szerepel majd a veszteség, tehát az érintett állami vállalatok által termelt mínusz átcsúszna a következő évekre.
A büdzsé ellenőrzéséért felelős Költségvetési Tanács már most tudatta: a szocialista indítvány csökkentené az állami gazdálkodás átláthatóságát, vagyis folytatódna a korábbi évekre jellemző költségvetési kozmetikázás.
A 2010-es költségvetésben korántsem ez az egyetlen ketyegő bomba. Kérdéses annak a 290 milliárd forintos veszteségnek a sorsa is, amelyet a Magyar Nemzeti Bank halmozhat fel jövőre és 2011-ben a magas országkockázat és a nemzetközi szervezetektől felvett hitelek átváltása miatt, s ugyanez vonatkozik a BKV 85 milliárd forintos és a MÁV közel 220 milliárd forintos adósságára.
Az állami kezességvállalások szintén jelentős kiadási kockázatot jelentenek a büdzsének, mivel a gazdasági válság miatt megugrottak a kezességbeváltások. Az államkassza ehhez kapcsolódó kiadásai a Költségvetési Tanács számításai szerint 10-30 milliárd forinttal haladhatják meg a tavalyi 11 milliárdos szintet. Az állam által vállalt garanciák és kezességek értéke egyébként rohamosan nő: az állomány tavaly év végére már meghaladta a 2300 milliárd forintot, vagyis egy év leforgása alatt 350 milliárd forinttal emelkedett. A kötelezettségek legnagyobb része az állami tulajdonú vállalatok által felvett hitelekből áll.
origo.hu
VV Zsolt betámadta Karácsonyt a Pride miatt – videó
