Újabb vihar a Benes-dekrétumok körül

Ismét a kelet-közép-európai térség politikai napirendjére került a Benes-dekrétumok kérdése, miután Václav Klaus cseh elnök kijelentette, Prágának kivételt kell kapnia az uniós szerződés részét alkotó általános emberi jogok listájának érvényesítésekor. Szlovákia is félti a kollektív bűnösség elvén alapuló dokumentumokat.

Az első eljárás. Annak ellenére, hogy a szlovák kulturális minisztérium januárig felfüggesztette a büntetések kirovását az államnyelvtörvény megsértéséért, a kereskedelmi felügyelőség eljárást kezdeményezett az egyetlen szlovákiai magyar hetilap, a Szabad Újság ellen. Emlékezetes, a laptulajdonos Varga Péter szeptemberben egy hónapos kampányt indított a hetilap propagálására, de a plakátokon csak magyarul tüntette fel a reklámszöveget. (N. S.)

Klaus attól tart, hogy a Benes-dekrétumok nyomán elüldözött szudétanémetek kárpótlási igényekkel állnak elő. Az uniós dokumentumot ellenző, s annak aláírását halogató cseh államfő felvetése Pozsonyt sem hagyta hidegen. Robert Fico szerint Szlovákiát is megilleti a kivételezés, ha azt Brüsszel Csehország esetében elfogadja. A szlovák miniszterelnök világossá tette: az Európai Tanács október végi ülésén megvétózza a lisszaboni szerződés kiegészítésére vonatkozó prágai javaslatot, amennyiben a Benes-dekrétumok ügyében esetleg Csehországnak adandó uniós biztosítékok Szlovákiára nem vonatkoznának. A kormányfő vasárnap leszögezte, a dekrétumok Szlovákia jogrendjének részét képezik, megszüntethetetlenek és megváltoztathatatlanok, Pozsonyt pedig jogi bizonytalanság fenyegetné, ha Csehországnak sikerülne kieszközölni a kivételt. Ebben az esetben Fico szerint az fenyegetne, hogy a II. világháború után Csehszlovákiából kitelepítetteknek vagy azok leszármazottainak egy része úgy értelmezhetné a helyzetet, Szlovákiában érvényteleníteni lehet a dekrétumokat. Az EU soros elnökségét betöltő svéd külügyminiszter, Carl Bildt és José Manuel Barroso EB-elnök ugyanakkor kizárta azt a lehetőséget, hogy Szlovákiára ne vonatkozzon az EU reformszerződésének részét képező emberi jogi charta teljes körű teljesítésének kötelezettsége. Bildt ezzel kapcsolatban arra emlékeztetett, hogy Szlovákia már befejezte a szerződés ratifikálásának folyamatát. A két politikus azt is megjegyezte, nem értenek egyet a cseh elnök felvetésével sem.
2007. szeptember 20-án a szélsőségesen nacionalista Szlovák Nemzeti Párt kezdeményezésére a szlovák parlament összes pártja (kivéve a Magyar Koalíció Pártját) megszavazta a Benes-dekrétumok sérthetetlenségét. A döntés tiltakozást váltott ki német, osztrák és magyar részről. Ekkor már a balliberális magyar kormány is tiltakozott, pedig 2002-ben, még ellenzékként a szocialisták és a szabad demokraták össztüzet zúdítottak Orbán Viktorra, amiért az Európai Parlament brüsszeli ülésén egy kérdésre válaszolva kijelentette, hogy a Benes-dekrétumok nem állnak összhangban az EU jogrendjével.