Pénteken dönthetnek az EU-tagországok vezetői arról, hogy ki tölti be a december elsején életbe lépő lisszaboni szerződéssel létrejövő két új posztot. Mivel az EU irányvonalát és gazdaságpolitikáját meghatározó nagyobb tagállamok – elsősorban Franciaország és Németország – olyan politikust szeretnének az elnöki tisztségre jelölni, aki közepes méretű tagországból származik, s akit kompromisszumként minden tagország elfogadna, az első számú jelölt a posztra Herman van Rompuy belga miniszterelnök. A kereszténydemokrata politikus otthonában sikeresen egybekovácsolta a flamand és vallon pártokból álló koalíciót, tapasztalt politikus, aki nem szókimondó, s nem kelt botrányt, inkább a háttérben húzódik meg – jellemzik szakértők. Esélyeit támasztja alá az a tény, hogy a múlt héten felszólalhatott a világ-összeesküvéssel vádolt, befolyásos személyiségekből álló, titokzatos Bilderberg-csoport tanácskozásán is, amelyen felvázolta gazdaságpolitikai elképzeléseit. Elmondta, hogy a jóléti állam finanszírozásához új források szükségesek, nem zárta ki többek között az úgynevezett zöldadó bevezetését, amelyre szerinte az unió történetében először a legtöbb tagállam nyitott.
A belga miniszterelnök mellett a holland és a luxemburgi kormányfő – Jan Peter Balkenende és Jean-Claude Juncker –, Wolfgang Schüssel volt osztrák kancellár, Felipe González volt spanyol és John Bruton volt ír miniszterelnök, Toomas Hendrik Ilves észt elnök, illetve Vaira Vike-Freiberga egykori lett államfő neve is felmerült. Utóbbi a napokban bírálta, szovjet típusúnak nevezte az elnökválasztási folyamatot, mondván, az sötétségben, zárt ajtók mögött zajlik, amelyről a nyilvánosság nem értesül. Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke közben José María Aznar nevét is bedobta a köztudatba mint lehetséges jelöltet, de a volt spanyol kormányfő Tony Blair egykori brit miniszterelnökhöz hasonlóan megosztó személyiségnek számít Európában az iraki háború melletti korábbi kiállása miatt.
A tagországokon belül heves vita zajlik arról is, hogy kiket jelöljenek az új összetételű Európai Bizottságba, amelyet újabb öt évre a portugál José Manuel Barroso vezet. A biztosok minden országban politikai kinevezettek, akiket a kormány az ellenzékkel kialakított konszenzus alapján vagy anélkül nevez ki. Magyarország biztosjelöltje Andor László közgazdász, akinek sem diplomáciai, sem államigazgatási tapasztalatai nincsenek. A jelenlegi biztosok közül minden bizonnyal a helyén marad többek között a spanyol Joaquín Almunia pénzügyi biztos, az olasz Antonio Tajani közlekedési biztos, a lett Andris Piebalgs energiaügyi biztos, a finn Olli Rehn bővítési biztos és a szlovén Janez Potocnik kutatási biztos. Új személyt jelöl azonban Németország (Günther Oettinger baden-württembergi miniszterelnököt), Csehország (Stefan Füle Európa-ügyi minisztert), Románia (Dacian Ciolos korábbi agrárminisztert) és Szlovákia (Maros Sefcovic egykori uniós nagykövetet) is.
Ezzel párhuzamosan Franco Frattini a Timesnak nyilatkozva közölte: Olaszország arra fog törekedni, hogy a lisszaboni szerződés érvénybelépését követően felállítsák az európai hadsereget. Az olasz külügyminiszter szerint a szerződés – csakúgy mint az euró bevezetése és a tagállamok közötti határőrizet megszüntetése esetében – lehetővé teszi, hogy az erre hajló tagországok a védelem terén is a jelenleginél szorosabb együttműködést alakítsanak ki. Magas röptű víziót felvázolva azt mondta, hogy ha Európa nem képes közös külpolitika kialakítására, akkor eljelentéktelenedhet. „Az Amerika és Kína alkotta G2, hogy úgy mondjam a csendes-óceáni tengely, le fog minket hagyni, és az atlanti-óceáni tengelyt elfelejtik” – mondta Frattini. Az olasz külügyminiszter szerint az unió elnökét a középjobb, külügyminiszterét a középbal erők adják majd. Ez utóbbi poszton – egyezve a találgatások többségével – a római kormány Massimo D’Alemát, korábbi miniszterelnököt látná szívesen.
origo.hu
Hatalmas drogfogás, fura anyagot találtak a Liszt Ferenc Repülőtéren
