A cseh alkotmánybíróság tegnap délelőtt úgy döntött, az ország alkotmányával összhangban van a lisszaboni szerződés, amelyet délután Václav Klaus államfő aláírt. Mivel a dokumentumot 26 uniós tagállam, illetve a cseh parlament alsó- és felsőháza is ratifikálta, csak Klaus aláírása hiányzott a szerződésről.
Az euroszkepticizmusáról elhíresült cseh államfő tegnap elfogultsággal vádolta az alkotmánybíróságot, de mint mondta, döntését tiszteletben tartja. Václav Klaus szerint Csehország többé nem szuverén állam, a lisszaboni szerződés életbelépésével ugyanis az EU-nak túl nagy beleszólása lesz az egyes tagországok belügyeibe. Klaus mindig is ellenezte a dokumentumot, legutóbb attól tette függővé aláírását, hogy Nagy-Britanniához és Lengyelországhoz hasonlóan Csehország is kapjon mentességet a lisszaboni szerződéshez csatolt emberi jogi charta hatálya alól. Az államfő úgy vélte, a charta hatálybalépésével a Benes-dekrétumok alapján Csehszlovákiából kitelepített szudétanémetek és magyarok leszármazottai kárpótlást igényelhetnének elkobzott vagyonaikért a cseh (és szlovák) államtól.
Diplomaták szerint a pénteki uniós csúcsértekezleten elfogadott formula biztosítja azt, hogy a Benes-dekrétumokat az európai jog nem nyilváníthatja érvénytelennek.
*
Klaus egyébként még pénteken kijelentette, az EU vezetői által elfogadott javaslat megerősíti Csehország alapvető védelmét anélkül, hogy megkérdőjelezné a Benes-dekrétumok érvényességét. A csehek mentességét előreláthatólag egy olyan jegyzőkönyv rögzíti majd, amelyet az unió következő bővítésének szerződéses szövege tartalmaz.
Mint korábban megírtuk, Bajnai Gordon úgy fogalmazott: a cseh mentességre tett uniós ígéret olyan tartalmú, amely kielégíti a kérdéssel kapcsolatban megfogalmazott magyar követelményeket, s a lisszaboni szerződésnek nincs semmi köze a Benes-dekrétumokhoz. A Fidesz ugyanakkor úgy vélte, a hatály alóli kivétel közvetett módon mentességet ad a Benes-dekrétumok alapján elkövetett jogsértések jogi következményei alól.
– A múlt heti csúcsértekezleten lényegében a benesi dekrétumok XXI. századi legitimálásáról döntöttek. A tagországok állam- és kormányfői – beleértve Bajnai Gordon miniszterelnököt –, figyelembe sem vették azon több millió ember – köztük több tízezer magyar – emberi jogait, akiket e jogszabályok nevében elűztek szülőföldjükről, vagyonukat elkobozták – áll a KDNP tegnapi közleményében.
David Cameron, a brit konzervatívok vezetője tegnap csalódottságának adott hangot. Elmondta, a lisszaboni szerződésről nem írnak ki népszavazást, ha jövőre a toryk kerülnek kormányra.
origo.hu
Hatalmas drogfogás, fura anyagot találtak a Liszt Ferenc Repülőtéren
