Vilniusi kiállás. A litván parlament nyilatkozatban sürgette a vilniusi kormányt, hogy tegyen jogi lépéseket az Európai Parlament ellen amiatt, hogy az uniós szerv bírálta a balti államot egy olyan törvényi megfogalmazás miatt, amely diszkriminatív a melegekkel szemben. A kedd esti szavazáson a 141 tagú seimas 52 képviselője támogatta a nyilatkozat elfogadását, kilencen ellene szavaztak, hatan pedig tartózkodtak. (MTI)
Munkavacsora keretében, szavazással – minősített többséggel – döntenek jövő héten Brüsszelben az uniós vezetők arról, hogy ki lesz az EU elnöke és külügyi főmegbízottja. A legesélyesebb az elnökségi poszt betöltésére a kereszténydemokrata politikus, Herman van Rompuy belga miniszterelnök, akit – diplomaták szerint – kompromisszumként minden tagország elfogadna. Van Rompuyra Belgiumban olyan politikusként tekintenek, aki sikeresen egybekovácsolta a flamand és vallon pártokból álló koalíciót, s pártatlan személyként képes hozzálátni a francia és flamand nyelvű közösségek konfliktusának megoldásához. A belga miniszterelnök mellett a holland és a luxemburgi kormányfő – Jan Peter Balkenende és Jean-Claude Juncker – neve is felmerült, az EU vezetői ugyanis feltehetőleg olyan személyt kívánnak az unió élére állítani, aki se nem túl nagy, se nem túl kicsi ország állampolgára, de politikusként, gazdasági szakemberként már bizonyított. Fredrik Reinfeldt svéd miniszterelnök elmondta, szükséges egyensúlyt találni az új elnök kiválasztásánál, „egyensúlyt jobb- és baloldal, nagy és kis országok, észak és dél, férfiak és nők között”.
EU-elnökként szóba jött még Vaira Vike-Freiberga egykori lett államfő, Wolfgang Schüssel volt osztrák kancellár, Felipe González volt spanyol és John Bruton volt ír miniszterelnök neve, utóbbi jelenleg az EU nagykövete Washingtonban. A brit kormány Tony Blair jelöltsége mellett kampányolt, kedden Bernard Kouchner francia külügyminiszter is esélyesnek nevezte a volt brit miniszterelnököt, de megosztó személyisége és Irak-politikája miatt több tagország is elutasította Blairt. Nagy-Britannia ráadásul az EU-ban a perifériára szorult az utóbbi időben, mivel nem csatlakozott sem a schengeni, sem az eurózónához.
A külügyi posztért állítólag Massimo D’Alema olasz exkormányfő a legesélyesebb, de felmerült a finn Olli Rehn, az EU bővítési biztosa, illetve Ursula Plassnik volt osztrák külügyminiszter neve is.
